tag:blogger.com,1999:blog-62421836359134823012024-03-12T16:23:12.517-07:00Kék szempárM.B.K.http://www.blogger.com/profile/09815591150736492842noreply@blogger.comBlogger9125tag:blogger.com,1999:blog-6242183635913482301.post-46286558403626724802017-12-15T09:16:00.002-08:002021-11-27T12:16:20.726-08:00Kék szempár 08. - Fejezet - Randevú <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibdBYwc0fMfK4fuj4OiMwPYWtg2e9eJ182Zfm4Zb0bT6aoUA84cR0uAuVUZlP9hL4XYPMwH0NtpwFTs1iPI0ysgbeqdFJMJj0DkV2Rg6KSV4YJwGlnDiwZWL_AEvNlx8_9A1Bqv7npJ8qC/s1600/CAROL%25C3%258DN.PNG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="100" data-original-width="300" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibdBYwc0fMfK4fuj4OiMwPYWtg2e9eJ182Zfm4Zb0bT6aoUA84cR0uAuVUZlP9hL4XYPMwH0NtpwFTs1iPI0ysgbeqdFJMJj0DkV2Rg6KSV4YJwGlnDiwZWL_AEvNlx8_9A1Bqv7npJ8qC/s200/CAROL%25C3%258DN.PNG" width="200" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<a href="https://i.pinimg.com/originals/09/d4/11/09d411ac3e5c77a1e6dba6b269a57be4.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="Romantikus vacsora a tengerparton | Házasság, Tengerparton és ..." border="0" height="185" src="https://i.pinimg.com/originals/09/d4/11/09d411ac3e5c77a1e6dba6b269a57be4.jpg" width="320" /></a><a href="http://www.cyber-adventures.com/sunset.gif" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="color: black; font-family: inherit;"></span></a><span style="font-family: inherit;">"Cipőmet és a táskámat megfogom, - amibe bele is helyezem a telefonomat - majd a nappaliba fel veszem a magassarkúmat. Csengettek. Mosolyogva nyitok ajtót. "</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="font-size: 17.4px; font-stretch: normal; line-height: normal; min-height: 20.8px;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 17.41pt;"></span><br /></span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Szépségem! - húzza széles mosolyra ajkát. Fekete dzsekit visel, alatta egy fehér inget és egy fekete farmert. Haját felzselézte. Kezében egy rózsa. Nagyon helyes, és igazán vonzó, - állapítom meg. </span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Uram! - nevetem el magam. </span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Indulhatunk, édes? - tartja fel jobb kezét, közben felém nyujtja rozsát, amit el is veszek tőle. Gyors be visszem a virágot.</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Természetesen, drágaságom! - mosolyodok el. Bele karoltam, majd egy apró csókot leheltem ajkára. Kimentünk a kapun, majd Adam a vérvörös <a href="https://78.media.tumblr.com/a3a87fa4a55c8082c33393a67c89295d/tumblr_nu3y1mq2KV1u38fl1o1_500.gif" target="_blank">lexus lfa</a> autóját kinyitotta és a kezemet megfogva beültem az anyósülésre. Rá mosolyogtam, amit viszonzott is, majd becsukta az ajtót és a vezető ülésre ült. Elindította az autót, s a gázra taposót. Nézelődtem az ablakon, közben, éreztem egy enyhe simogatást a bal combomnál. Oda néztem. Rá néztem Adamra. Arca elvörösödött és halványan elmosolyodott, majd elvette a kezet a combomról. Nemsokat mentünk még a célhoz. Adam le állította a motort, majd ki szált és az én oldalamra lépett. Úriemberként, ki nyitotta nekem az ajtót, és ki segített, majd a hátsó zsebéből egy kendőt vett elő. Furcsán rá néztem, mégis mit akar velem csinálni azzal.(?)</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Nyugi, Gyönyörűm! Minden rendben lesz! Bízz bennem! - mosolyodik el. Olyan édes a mosolya, nem tudok ellenállni neki. A puha kendőt a szememre helyezte. </span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Mehetünk? - Nem válaszolok, csak bólintok. A derekamnál magához húzott, majd a másik kezével pedig, megfogta a kezemet, hogy biztonságba érezhessem magam mellette. Egy hosszú úton mentünk keresztül, majd balra fordulva egy homokos talajt éreztem a talpam alatt. Kíváncsi lettem, mégis miért is keresünk itt a tenger parton. Bár lépés után megálltunk és Adam a hátam mögé jött, hogy le vegye rólam a kendőt.</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Még ne nyisd ki a szemed! - utasít.</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Oké, nézhetsz! - Kinyitom szemeimet, ott áll előttem széttárt karokkal és egy romantikus vacsorával. A számhoz kapom a kezem a meglepetéstől.</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Wao... ez csak miattam? - csodálkozok el. </span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Igen, édesem! - Gyere! - nyújtja felém kezét. Megfogom es közelebb vissz a vizhez. Alig hiszek a szememnek. Itt vagyok a tengerparton, mellettem életem pasijaval, és egyszerüen nem juttok szóhoz. Annyira édes egy fiú.</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal; min-height: 20.8px;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal; text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;">***</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal; min-height: 20.8px;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">Este van, a csillagok már az égen ragyognak, s mi még mindig itt vagyunk. Kezdem megszokni a látványt. Egyszerűen mesés! Beszélgettünk és beszélgettünk, be nem áll a szánk. Néha hangosan nevettünk s a hasunkat fogjuk a vicces sztoriktól. Annyi minden törtent, el sem hiszem, hogy ez most a valóság, vagy csak álmodom. De nem. Adam itt ül velem szemben, mosolyra húzott szájjal és a szexi külsejével, amit még nem tudok fel fogni épp ésszel. Ő és Én, ketten a tengerparton, randizunk. Hihetettlen! Elkepesztő! Fantasztikus! </span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">- </span><span style="font-family: inherit;">Olyan édes vagy, Carolyn! - nézz a szemeimbe vágyakozva.</span><span style="font-family: inherit;"> </span></div>
</div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">- Köszönöm, Adam! - mosolyodok el, nem tudom mit mondjak, csak mosolygok egyfolytában, mint egy tejbetök. Közelebb hajol hozzám, az arcomat gyengéden megsimogatja és a szemembe nézz. Csillog a tekintette, szinte sugárzik. Kacéran elmosolyog, majd közelebb hajolunk egymáshoz és megcsókol, úgy mint meg soha. Az a csók olyan szenvedélyes, vad, és gyengéd volt egyszerre, amit eddig még nem tapasztaltam. Hajába túrok s a tarkójánál fogva még közelebb húzom magamhoz. Fölém kerekedik és hol a nyakamba puszil, hol a számra. Érzem a bizsergető érzést boromon. S nem tudok ennyivel betelni. Kívánom teste meleget, az érintését, szinte mindenét.</span></div>
</div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">- El megyünk hozzad? - suttogom a fülébe. Rám néz, megcsókol és fel kap. Azt hittem a kocsi fele kezdünk menni, de nem ő a másik fele indult el, majd egy erkélyes házhoz jutottunk, ami a parthoz nyílok. Kinyitja az erkély ajtaját,</span><span style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">majd az ágyra rak.</span></div>
</div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">- Itt laksz? - kérdezem, kívaácsian.</span></div>
</div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: inherit;">- Nem. - nevet. - A szüleim nyaralója. - mondja. - nyugi, csak ketten vagyunk itt! - kacsint rám. Bizonytalanul hümmögök egyet, majd ismét a számra tapad.</span></div>
</div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal; text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;">***</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">Gyönyörű szikrázó nap sugara világította meg a szobát, ami szinte égette arcomat. Mellettem, Adam feküdt, engemet átkarolva aludt. Át fordultam a másik oldalamra, hogy csodáljam, hogy alszik. Szorosan hozzá bújtam, majd le hunytam a szemem.</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">Beszívtam kellemes férfias illatát, és puszit leheltem karjára. Fel néztem, hogy megcsodáljam arcát, de két kék szempár nézet le rám. Elmosolyogtam, és szégyenlősen vissza bújtam. A kezemet megfogva, felem kerekedett és csiklandozni kezdett.</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;"><br /></span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<a href="https://i.pinimg.com/originals/3c/05/3a/3c053aae41286d2027df7ea0d0101387.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="Tenderness, affection | Boyfriend goals relationships, Cupple ..." border="0" height="320" src="https://i.pinimg.com/originals/3c/05/3a/3c053aae41286d2027df7ea0d0101387.jpg" width="239" /></a><span style="font-family: inherit;">- Te kis, huncut! - nevet édes mosolyával. Úgy imádom ilyenkor.</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Ugye nem fogsz tovább csikizni? - kérdezem, és fel veszem a védekező poziciót.</span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Nem, nyugi. - Fel nézek rá, lassan kinyitom magam előtt kezeimet, majd le teszem magam melle. Adam felettem ül és néz le rám, fel mesztelen testével. Lassan le hajol hozzam, arcomat gyengéden megsimogatja hüvelykujjával és közelebb hajol, hogy megcsókoljon, de meg nem teszi. Vár.</span><span style="font-family: inherit;"> </span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Csókolj már meg! - Édesen fel nevet, türelmetlenségemre.</span><span style="font-family: inherit;"> </span><span style="font-family: inherit;">Vár még pár percet és végre megkapom, azt amire vagyok. Kezemet össze kulcsolom nyakán, hogy közelebb húzzam magamhoz. Nyelvét bedugja a számba, és körkörös mozdulatokkal járja körbe a szám. Fordítunk a helyzeten, most én kerülök felülre és át veszem az irányítást. El kezdem lágyan és játékosan csókolni ajkát, mert tudom ettől begerjed teljesen. Nem kellett sok hozzá, hogy újra fölém kerekedjen.</span><span style="font-family: inherit;"> </span></div>
<div style="font-stretch: normal; line-height: normal;">
<span style="font-family: inherit;">- Húú... te...lány! Megörjítesz! - nézz rám vágyakkal teli szemekkel, én csak magamba kuncogok. Pontosan ezt akartam el érni nála. Imádom!</span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i>
<i><br /></i>
<i>------------------------------------------------------------------------------------------------</i><br />
<i><br /></i>
<span style="color: red;">Sziasztok! NAGYON, NAGYON SAJNÁLOM, HOGY CSAK MOST HOZTAM A RÉSZT, ÉS, HOGY CSAK ENNYIT TUDTAM ÖSSZE HOZNI NEKTEK! Remélem azért, tetszeni fog nektek, és valami féleképpen kapok rá likot vagy kommentet. </span><br />
<span style="color: red;">Puszillak titeket,Betti</span></div>
</div>
M.B.K.http://www.blogger.com/profile/09815591150736492842noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6242183635913482301.post-68985729769093247222017-03-20T09:04:00.000-07:002020-03-30T11:02:03.481-07:00Kék szempár 07.- Fejezet - Az a bizonyos bűvös szó <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAzO4BIX92BXc21a8hhfA_V-uAQezuc3q-Zp1ES3Xl-D-_Cf_TZaogZ9YAxGL19O9zzcZ5dxEUgaoSziZpHkMgy3JfNbTEuovseLkkFvdl3B_DPW6qyGeuNAi_c6UX0KHicRk1BRlfsaWy/s1600/azabsz%25C3%25B3.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAzO4BIX92BXc21a8hhfA_V-uAQezuc3q-Zp1ES3Xl-D-_Cf_TZaogZ9YAxGL19O9zzcZ5dxEUgaoSziZpHkMgy3JfNbTEuovseLkkFvdl3B_DPW6qyGeuNAi_c6UX0KHicRk1BRlfsaWy/s320/azabsz%25C3%25B3.png" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<i><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrqRVaU0K_Tpk5TzdmrIXHNplfPZvDFcabh3WJxWU8MPk3ayRAZQH_LZsHA0-PfEAL3sNLoI3WymUmMZ_lGfYeZ3PI6rQH63P15RH90vnYxTxNmEFNQ77QIFjHOkyQTTW2R1L3fV48AmVv/s1600/CAROL%25C3%258DN.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrqRVaU0K_Tpk5TzdmrIXHNplfPZvDFcabh3WJxWU8MPk3ayRAZQH_LZsHA0-PfEAL3sNLoI3WymUmMZ_lGfYeZ3PI6rQH63P15RH90vnYxTxNmEFNQ77QIFjHOkyQTTW2R1L3fV48AmVv/s200/CAROL%25C3%258DN.PNG" width="200" /></a></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><i><br /></i></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><i>"Egyszer hallottam a hangsúlyt, tudtam, hogy ki volt az."</i></i></div>
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCmuLeowijlmoGWfU-fld8PVHMj0GZXDEfwNQmWFcLfYjGA8lYRovEJc4N1DJh8nAaVmrDQyhwGWQra93iRR86Mz5OXG6iF6fS7j1Jq02srWBMh2IP_MzE0cJQcSwO4i4ZGvHETxUJ2zbD/s1600/Yamata-no-orochi_large.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="Képtalálat a következőre: „hug”" border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCmuLeowijlmoGWfU-fld8PVHMj0GZXDEfwNQmWFcLfYjGA8lYRovEJc4N1DJh8nAaVmrDQyhwGWQra93iRR86Mz5OXG6iF6fS7j1Jq02srWBMh2IP_MzE0cJQcSwO4i4ZGvHETxUJ2zbD/s320/Yamata-no-orochi_large.jpg" width="320" /></a><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-large;"><b>L</b></span>assan oda léptem az ajtóhoz, s halkan, lassú léptekkel, kissé félve nyitottam ki azt. Előttem állt, dühös kék szemekkel meredt rám. Haja kissé csapzott volt, és szanaszét állt, - gondolom idáig futott. Fogalmam sincs mi történt, hogy ilyen mérges rám. Nekem kéne dühösek lennem Ő rá. Még neki áll feljebb.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
- Mit akarsz? - nézek rá, kissé mérgesen. Vagyis próbáltam úgy nézni rá. Még mindig dühös vagyok rá!</div>
<div style="text-align: justify;">
- Hogy, mi bajom? Azt kérdezed, mi bajom? Te! Te vagy a bajom! - köpködi a szavakat felém.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Én?!? - nevetem el magam. Nevetséges.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Igen, te! - mered rám. Látom az arcán, hogy feszült, izmos keze kissé megfeszült, s látni lehetett rajta, hogy valami nyomja is a lelkét. Fogalmam sincs, mi történhetett vele, de tudtam, szinte tudtam, hogy valami van. Egy fél percre el feledkeztem mindenről, és csak rá figyeltem. Közelebb mentem hozzá, és gyengéden megöleltem. Mellkasába fúrtam a fejem, és be csuktam a szemem. Háta megfeszült, majd lassacskán el lazult. Kezeivel át ölelt, s a fejemre egy apró puszit nyomot. Még szorosabban ölelt, annyira, hogy majd meg fulladtam, de nem érdekelt.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Szeretlek! - nyögi ki halkan fülembe. Hirtelen ki pattanak a szemeim. Most tényleg azt mondta, hogy szeret?!?</div>
<div style="text-align: justify;">
Fel néztem rá.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Szeretlek! - ismételte meg, hangosabban. Szemei csillogtak, s egy kis mosoly is megjelent arcán. El mosolyogtam én is, majd a kezem a nyaka köré csavartam, és lábujjhegyre állva megcsókoltam.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Én is szeretlek! - mondom, mikor el válnak ajkaink.</div>
<div style="text-align: justify;">
El mosolyodik, kajlán, majd ismét ajkamra tapad. Hosszasan megöleltem még búcsúzásként, majd, elindult a kapu felé.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Várj! - kiáltom. Nem tudom, mi üthetett belém. Ő csak hátra néz, és ismét rám mosolyodik. Oda rohanok.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Nincs kedved maradni? - kérdezem, hátra tett kézzel, és kutya szemekkel nézek fel rá.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Maradhatok? Szeretnéd? - kérdezi, örömtelien.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Igen! - bólintok hevesen. El mosolyodik, majd hirtelen fel kap és megcsókol.</div>
<div style="text-align: justify;">
A bejárati ajtót kinyitotta - én még mindig az ölében voltam - és fel vitt a lépcsőn be a szobámba, onnan le tett az ágyra, majd ismét ajkamra tapadt. Hosszasan csókolt, lágyan, gyengéden, és finoman. Kellemes mentolos íze volt csókjának.</div>
<div style="text-align: justify;">
A pólómat kezdte le venni rólam, de megállítottam.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Ne haragudj, de ez még túl gyors lenne nekem... - mondom lehajtot fejjel.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Az az igasság, hogy volt egy fiú 1 évvel ezelőtt, ő volt az első szerelmem, és hát nem szeretnék semmit se elkapkodni. - . Az államat megfogta, majd kényszerített, hogy rá nézek. Halványan mosolygott.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Megértem. Várok ameddig szerednéd! Szeretlek! - ölel át szorosan.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Szeretlek! - fúrom bele mellkasába a fejem.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Akkor, mit csináljunk? - kérdezi, és elkezdi simizni a hátamat, majd a fejemre kapok egy puszit.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Biztos, hogy nem gond? - bizonytalanok el.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Biztos! Szeretlek! - mondja ismét. Istenem! Le vesz ez a fiú a lábamról! Vissza fekszek, majd Ő elkezdi tovább simogatni a hátam, amitől hamar álomba is merültem.</div>
<br />
<div style="text-align: center;">
*</div>
<div style="text-align: justify;">
Reggel, mikor fel ébredtem, még mindig ugyan úgy feküdtünk, mint, ahogy elaludtunk. Szerencsére szombat van és nem kell suliba menni. Fel néztem Adamra. Aludt. Nagyon édes volt számomra a látványa. Édesen szuszogot. A mellkasán körkörös mozdulatokkal kezdtem simogatni. Közben, pedig, figyeltem arcát. A szemei még mindig csukva volt, de halványan mosolygott. El nevettem magam.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Jó reggelt! - köszöntöm, majd felé hajlok és adok egy hosszú puszit ajkára.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Jó reggelt! - köszönt, majd magára ránt és hosszasan megcsókol.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Szeretlek! - mondom, mikor el válnak ajkaink. El mosolyodik.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Én is! - ölel magához. Egy pár percig feküdtem mellkasán, majd fel álltam és a fürdőbe mentem volna, ha nem húz vissza magához.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Na... Engedj! - nevetek és bele nézek tenger kék szemeibe.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Nem! Itt maradsz! - szorít ölelésén.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Ha adok egy csókot, mehetek? - mosolyodok el.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Talán. - fél oldalasan elmosolyodik.<br />
<br /></div>
<a href="https://i.pinimg.com/originals/28/c7/cf/28c7cf2c2f6fa59944764cbf754b1a72.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="Super cute couple in love during their in-home lifestyle ..." border="0" height="320" src="https://i.pinimg.com/originals/28/c7/cf/28c7cf2c2f6fa59944764cbf754b1a72.jpg" style="text-align: left;" width="256" /></a><span style="text-align: justify;">A kezemet nyaka köré fontam, majd hosszasan megcsókoltam. Ismét fel álltam öleléséből és a fürdőbe mentem megmosakodni. Mikor kész lettem, a szekrényemhez mentem és valami kényelmes, picit nem annyira otthonos ruha után kutatva. Úgy döntöttem, inkább maradok egy egyszerű rózsaszín pólónál és egy sötét kék farmernél. Felöltöztem, addig Adam a konyhába volt és reggelit készített nekünk. Le mentem a lépcsőn, be a konyhába, ahol hátulról át karolva ölelem át. Hátra pillantott rám, majd utána megfordult és az arcomat megfogva, simogatni kezdett. Kellemes volt az érintése, kissé meg is borzongtam tőle. Számra kaptam egy kis puszit. A szekrényből elővettem két tányért és villát, és az asztalra tettem. Szedtem egy kis tojást magamnak és két pirítost is el vettem a tányérról, és enni kezdtem. Lassan megreggeliztünk, majd egy kis nasival a kanapéra feküdtünk tvt nézni. Adam be rakta a DVD lejátszóba a CD-t, majd kezdődhetett a film. A popcornot a kezembe vettem, majd mikor Adam mellém feküdt, a lábamat rá helyeztem az övére. </span><br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
*</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Gyönyörűen sütött kint a nap. A teraszon figyeltem a lenyugvó napot. Adam a konyhában volt, nem tartott pár percig, mire vissza jött, a kezében 2 bögrét szorongatott. Az egyiket oda nyújtotta felém, amit én halvány mosollyal köszöntem meg. Mellém ült és át karolt. Belekortyoltam a teámba.<br />
- Carol. - szólal meg egy kis idő múlva.<br />
- Igen, Adam? - nézek rá kérdő pillantással. Elmosolyodik, majd folytatja:<br />
- Lenne kedved el jönni velem valahová? - néz rám tenger kék szemeivel.<br />
- Hát persze. Nagyon szívesen! - Megölelem, ajkára nyomok egy hosszú puszit. Rá pillantok a lenyugvó napra, majd fel állva - Adamot magam után húzva - be megyünk a nappaliba, ahol az üres popcornos edényt és a poharakat felszedve a mosogatóba helyezem.<br />
- 1 óra elég, hogy kész legyél, édesem? - karol át.<br />
- Persze. Ezeket még elmosom és akkor készülődök. - vigyorodok el.<br />
- Rendben. Akkor 1 óra múlva jövők érted! - kacsint rám, majd az arcomra egy puszit nyom és elmegy. Elöblítem az edényt, majd a szekrénybe helyezem őket. A kezemet megtörlöm, s a lépcsőn felfutva foglalom el a fürdőszobát. Hajat mosok, megmosakodok, s mikor készen vagyok, magamra csavarok egy törölközött, majd megmosom a fogamat is. A szekrényemhez sétálok, ahol nehéz döntés után, kiválasztom a <a href="http://s3cdn-lookbooknu.netdna-ssl.com/files/looks/large/2012/05/08/2183904_kay.jpg?1336453356" target="_blank">legtökéletesebb ruhámat</a> és fehérneműt. Felöltözök, megszárítom a hajam és ki vasalom azt. Szemhéjamra kenek egy halvány rózsaszín púdert és kihúzom a szememet macskásra. Ajkamra teszek egy kis szájfényt. Nyakamra fújok a kedvenc parfümömből. <i>Kész! </i>Állapítom meg magam a tükör előtt. Órámra pillantok: van még öt percem. Cipőmet és a táskámat megfogom, - amibe bele is helyezem a telefonomat - majd a nappaliba fel veszem a magassarkúmat. Csengettek. Mosolyogva nyitok ajtót.<br />
- Szépségem!<br />
<br />
--------------------------------------------------------------------------------<br />
<span style="color: #e06666;">Sziasztok! Igen, igen, tudom! Megint jó régen volt rész.... Tudom, tudom...Sajnálom... A suli teljesen elveszi az időmet és még sorolhatnám a dolgokat. Tudom, azt hiszitek, hogy ezek csak kifogás, de nem. Egyszerűen nincs időm, ha meg, ha úgy adódik, hogy van, akkor, pedig, nincs ihletem, vagy épp designeket/fejléceket készítek. Eléggé oda kell most figyelnem a tanulásra...Nemsokára év vége és össze kellene kapnom magam...Most se tudok ígérni nagyot, de megpróbálom minden hónapba 1 vagy, ha sikerül 2 fejezetet össze hozni:)) Ne haragudjatok rám, tényleg SAJNÁLOM...</span><br />
<span style="color: #e06666;">Addig is ki tartás a suli végéig és sok puszi: Betty </span><br />
<span style="color: #e06666;"><br /></span>
<span style="color: #e06666;"><br /></span>
<span style="color: #e06666;"><br /></span>
<span style="color: #e06666;"><br /></span></div>
</div>
M.B.K.http://www.blogger.com/profile/09815591150736492842noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6242183635913482301.post-59650135012961890132017-02-02T10:29:00.000-08:002020-03-30T11:03:45.035-07:00Kék szempár 06.- Fejezet - Esze veszet este<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: center;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQPzBBML5LRfHcs8DETs40ioS7ISycB3W8J4izA110GkVuYQQombLcN5hMSTUbshBzSBfxztkAIbxzWa9C-Wl722GSEmessQsIDdFfRHsjxWXvl6I4BD29tKqfZP4ilfPZbdE6gsml2RrT/s1600/eszeveszeteste.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="100" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQPzBBML5LRfHcs8DETs40ioS7ISycB3W8J4izA110GkVuYQQombLcN5hMSTUbshBzSBfxztkAIbxzWa9C-Wl722GSEmessQsIDdFfRHsjxWXvl6I4BD29tKqfZP4ilfPZbdE6gsml2RrT/s400/eszeveszeteste.png" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrqRVaU0K_Tpk5TzdmrIXHNplfPZvDFcabh3WJxWU8MPk3ayRAZQH_LZsHA0-PfEAL3sNLoI3WymUmMZ_lGfYeZ3PI6rQH63P15RH90vnYxTxNmEFNQ77QIFjHOkyQTTW2R1L3fV48AmVv/s1600/CAROL%25C3%258DN.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrqRVaU0K_Tpk5TzdmrIXHNplfPZvDFcabh3WJxWU8MPk3ayRAZQH_LZsHA0-PfEAL3sNLoI3WymUmMZ_lGfYeZ3PI6rQH63P15RH90vnYxTxNmEFNQ77QIFjHOkyQTTW2R1L3fV48AmVv/s200/CAROL%25C3%258DN.PNG" width="200" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://66.media.tumblr.com/cac536c7520a3d5e7cac9ffd59a9f9a7/tumblr_nn316oNHzK1rdkvxmo1_540.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="Képtalálat a következőre: „nick bateman gif”" border="0" src="http://66.media.tumblr.com/cac536c7520a3d5e7cac9ffd59a9f9a7/tumblr_nn316oNHzK1rdkvxmo1_540.gif" height="179" width="320" /></a><span style="text-align: center;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;"><i><br /></i></span>
<span style="text-align: center;"><i>"Két sarokra voltam, mikor észre vettem valaki a házunk előtt parkol. Fura. Nem várunk senkit. Lehet Adam az és azért jött, hogy meglepjen? – gondolkozok el. Izgatottan és kíváncsiság teljesen tettem meg még azt a pár lépést haza. A srác háttal volt. </i></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;"><i>- Segíthetek? – kérdezem. Ekkor megfordult. </i></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;"><i>- Daniel? - nézek döbbent arccal az előttem álló férfira."</i></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Hello, kislány! - jön oda hozzám, és karjaiba zár. </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Szia. - ölelem meg jó szorosan. - Rég láttalak! - tekintek fel rá, mosolyogva. </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Én is téged! - mosolyodik el. </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Gyere be! - megyek a bejárati ajtóhoz, majd előkeresem a lakás kulcsot és bemegyünk. A kanapén foglalunk helyet. </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Mi újság, Dani? </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Minden rendben van! Most egy ügyön dolgozunk, a társaimmal. - mondja. </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Aha. - bólogatok. </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- És veled, drága? </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Itt is minden oké. - mosolygok. - A suli is egész jól megy. - folytatom. Dani csak bólint egyetértve. </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Itt lakok a közelben. Ha szeretnél, bármikor megtalálsz ott, gyere nyugodtan, és ha bármi baj lenne, csak szólj! - kacsint rám. </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Rendben, megyek! </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Ha nem bánod most megyek, mert még 1-2 dolgot el kell intéznem. Később még szerintem benézek. - pillant órájára és feláll a kanapéról. </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Rendben! - ölelem át. </span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Szia, prücsök! - simogatja meg a hajam. Ki kísérem, adok még neki két puszit, majd integetve búcsúzom el tőle, mikor autójával elmegy a házunk előtt. Becsukom az ajtót, majd a konyhába megyek megebédelni. Kiveszem a hűtőből a tegnapi bolognait, majd a mikróba berakva melegítem meg. Mikor kész, a napaliba megyek és tv társaságába, megebédelek.</span></div>
<span style="text-align: center;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="text-align: center;">***</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">Este fél 12 van és én még mindig nem alszok. Egyszerűen nem vagyok álmos. Mindenen kattog az agyam, csak azon nem, hogy aludjak. A sötét szobám falát nézzem, forgolodok. Érzem, hogy szemeim leragadnak, de egyszerűen nem jön az álom a szememre. Csak a falat nézem. Egy idő után csak el alszok. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">Hat-negyvenötperckor keltem fel, megdörzsöltem szemeimet, majd a lépcsőn lemenve foglaltam el a fürdőt. Össze készülődtem, felöltőztem. A táskámba bepakoltam az aznapi tantárgyakat. A mikróba beraktam a kedvenc kávés csészémet, majd mikor fel melegedett a víz, a kávém felé nyúltam és beleszórtam a felét és édesítőt raktam bele. Összekevertem, majd leültem a konyha asztalhoz meginni. Mikor végeztem a mosogatóba tettem, felvettem a cipőm, kabátom, sálamat, majd a táskámat is és elindultam Katy-vel a buszmegállóba. A suliba hatalmas hangzavar rázta meg a tantermeket, érdeklődve figyeltük az eseményeket, hogy miről is lehet szó éppenséggel. Kiderült, hogy egy hatalmas bulit szerveznek, a Brighet Street 43-ba és, hogy senki se hagyja ki, ezt a hatalmas bulit, mert mindenki ott lesz. Natalie egyből oda is jött hozzánk. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Csajok! Ugye jöttök a bulira? - kérdezni izgatottan. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Katy? - fordulok legjobb lb-m felé. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Hát nem is tudom...- gondolkodik el. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Na! Jó lesz! Gyere már! - fogja meg Natalie a kezét. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: center;">- Rendben! - egyezik bele végül. Érzem, remek este ígérkezik. </span><br />
<br />
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
Mindenki a buliról beszélt egész nap. Be sem állt a szánk. Nagy szünet volt, és szokásosan a pályára mentünk, hogy megnézzük az aznapi meccset. A kedvenc helyünkön foglaltunk helyt. A tizedikesek a tizenegyedikesekkel ellen, ismét. Szoros mérközés volt, az már biztos. Adam-ot figyeltem. Mikor fel jött a pályára, fel nézet rám, de egyből el is vette rólam a tekintettét. Furcsa, eddig mindig mosolyog és integet nekem. Különösen nem zavartattam magam ezzel, biztos volt oka rá, vagy valami. Majd meccs után megkérdezem. Pár másodperc van hátra. 3, 2, 1, és gól! Mindenki éljenez a stadionnál. Megnyertük! Katy-vel örömünkbe, megöleltük egymást és ugráltunk. Egy pillanatra balra néztem, hogy lássam Adamot. Megvan. Oda rohantam hozzá. </div>
<div style="text-align: left;">
- Adam! - szólítom meg, aki éppen az öltöző felé megy. Meg sem fordul.</div>
<div style="text-align: left;">
- Adam! - szólítom meg ismét. - Adam. - Hátra néz, de rám sem hederít megy tovább. Mi a fasz baja van?! Utána futok és megfogom a karját, hogy figyeljen rám. </div>
<div style="text-align: left;">
- Mi a bajod? - támadom le.</div>
<div style="text-align: left;">
- Semmi! Hagyjál! - mondja dühösen, és gorombán. Most ez szíven ütött. Nem az, hogy hagyjam, hanem az, ahogy mondja. </div>
<div style="text-align: left;">
- Mi a fészkes fenne ütött beléd? </div>
<div style="text-align: left;">
- Semmi! Most nincs hozzád hangulatom! - köpi a szavakat felém, s ismét szíven üt a mondata. Mintha, egy késsel szúrná meg, újra és újra. Nem bírom. </div>
<div style="text-align: left;">
- Fasz! - dühöngök és elfutok onnan.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Mi a baj, Carly? - fut oda hozzám Katy.<br />
- Adam. - fúrom a fejemet vállába.<br />
- Mit csinált az a rohadék?<br />
- M..meg akar..tam kérdezni tőle, hogy... mi a baja, hogy ilyen rossz kedvű, és elküldőt, hogy... most nincs hozzám kedve. - szipogom.<br />
- Jaj, kicsi lány. - ölel át szorosan. - Szeretnéd, hogy inkább este tartsunk egy filmes estét, csak mi ketten. - fogja meg az arcom és bele néz a szemembe.<br />
- Nem kell, inkább menjünk bulizni! - mosolyodok el.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
***<br />
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://media.giphy.com/media/xT0GqJC73ZcQpUvoSA/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="House Party GIF by Interscope Records - Find & Share on GIPHY" border="0" height="172" src="https://media.giphy.com/media/xT0GqJC73ZcQpUvoSA/giphy.gif" style="text-align: justify;" width="320" /></a><span style="text-align: left;">Mindent láttam a sötétben, izzadt testeket, ostoba tánc hozzá, hangos zene, amely lassan kezd nekem fejfájást okozni. Nem voltam benne biztos, kinek a házában voltunk, teljesen egyedül. Natalie ott hagyott, azt mondta nekem, hogy vissza fog jönni, de nem. Hiba volt idejönnöm. Igaza volt Katy-nek. Azt hittem, hogy </span><span style="text-align: left;">ártatlan, de ez az egész csak egy álca volt. Ő valójában más. </span><span style="text-align: left;">Egy lány vagy fiú - nem tudtam megmondani -, a kezembe nyomott egy italt. Nem érzem azt, hogy igyak, de ki a fenét érdekel. Most ezt kell nekem, hogy le nyugodjak egy kicsikét. Lenyeltem az anyagot, égette a torkomat, nem volt túl jó, úgy hogy nem kellet több.</span></div>
<div style="text-align: left;">
- Mi a fene? - ordítottam, ahogy éreztem a hideg folyadékot egész ruhámon.</div>
<div style="text-align: left;">
- Te fasz! - ordítottam újra dühösen a tényen, hogy kiömlött ital rám borult. </div>
<div style="text-align: left;">
- Nedves lett a pólóm, te fasz!</div>
<div style="text-align: left;">
- Van hogy befolyásolnak a lányok -nevetett, vissza fordult a barátaihoz, mintha nem történt volna semmi sem. Ez egy brit fiú volt? Az arcom vörös lett, a durva és nem helyén való megjegyzése miatt. Meg kerestem a táncoló tömeg mellett egy fürdőszobát. </div>
<div style="text-align: left;">
Natalie, Nate-el sétáltak ki az ajtón, mintha semmi sem történt volna, félmeztelenül a folyóson egy másik üres szobát kerestek, nevetve figyeltem, hogy milyen kétségbeejtők voltak és milyen furcsán néztek rájuk. Bementem a fürdőszobába, próbáltam letörölni a nedves italt, amely egész ingemet átáztatta. Hallottam néhány csapkodás az ajtón, nem törődtem vele, aztán gondoltam, hogy csak néhány iszákos szórakozik. </div>
<div style="text-align: left;">
- Nyisd ki a kibaszott ajtót! - dörömbölt még jobban. </div>
<div style="text-align: left;">
Ugrottam egy nagyot, és rohantam, hogy feltartsam az ajtót. Persze. Ez volt az a fasz, aki kiöntötte rám az italát. Nem tudtam, hogy néztem az arcát a földszinten, de ő tényleg nagyon vonzó, a hajára simult egy amerikai zászlós kendő, és egy szakadt fél ujjatlan kockás inget viselt, a fenébe. </div>
<div style="text-align: left;">
- Tetszik, amit látsz, babe? - mosolygott felfedve a két gödröcskéit.</div>
<div style="text-align: left;">
Lassan beleborzongottam. Folyton közelebb lépett, tudtam szinte érzem a lélegzetet az arcomon. Amikor már azt hittem hogy megcsókol, lehajolt.<br />
- Tudtál pisilni? - Össze szorult a gyomrom. Annyira zavarba jöttem. Kifutottam a fürdőszobából, és le a lépcsőn. Azt akartam, hogy hagyjon most! Natalie nem hiányzik nekem. Azon kaptam magam, hogy a járdán álló srác énekelt egy ismerős dalt. Nem foglalkoztam vele, haza rohantam, amilyen gyorsan csak tudtam. Bementem kimerülten, bezártam az ajtót magam mögött. Levettem a még nedves ruhát, és felhúztam a pizsomámat. Gondolataim a britfiún jártak aki leöntött. Nem tudtam aludni, szerettem volna pofon vágni, vonzó egy fasz. A telefon világít, csengő visszataszítóan hangosan ébresztett fel. Megnéztem. Daniel hívott. Nem tudtam, hogy miért hívott engem ilyenkor, mégis fel kellett vennem.<br />
- Hé, húgi - mondta egy vidám hang.<br />
- Mit akarsz? - feleltem bosszúsan tudva, hogy valószínűleg szüksége van valamire.<br />
- Nos, valaki felébredt - nevet.<br />
- Haha, nagyon vicces, mond mit akarsz Daniel.<br />
- Sem...- abbahagyta. - Jól csak azt akartam, hogy figyelmeztesselek néhány barátom azt mondta, hogy látott téged Rickkel a bulin. Veszélyes egy srác, vigyázz vele!<br />
- Oh nézd meg, hogy az én nagy tesóm, hogy félt. - ugratom.<br />
- Komolyan Carly, ezek az emberek szélhámosak! - hangja komoly volt, aranyos volt, hogy ő aggódik értem, de tudtam magamra vigyázni.<br />
- Oké, mondd.<br />
- A nevük Harold, - lihegtem, mielőtt befejezhette volna. - <i>MI!?</i> Azt válaszolta, hogy fél, hogy történik valami velem.<br />
- OH nem is érem - hazudtam.<br />
- Uh ok, ahogy mondtam, Harold, Rick, Jarold, Brice és Mike - leestem az ágyról amikor hallottam a két ismert nevet, Harold és Brice-on kívül. Kell, hogy legyen valami magyarázat.</div>
<div style="text-align: left;">
- Az a Brice gyerek ír és a többi angol, Carol vigyázz velük, hallottam egy csomó rosszat róluk, és ők nem az a fajta emberek, akik azt szeretnék, hogy lógj velük! - figyelmeztetett.<br />
-Oké, köszönöm! - Letettem mielőtt bármit mondhatott volna. Mire gondolt, hogy hallott egy csomó rosszat róluk. Brace és Harold nem úgy tűnik, mintha nagy emberek lennének, nem vagyok biztos benne, hogy a többi nem az. Annyira zavaros minden, de túl fáradt voltam bármire is gondolni.<br />
Becsuktam a szemem, újra. Ekkor volt 11:30, de péntek volt, így nem kellet korán fel kelnem a suli végett. Úgyhogy nincs mit tanulni még. Azt hittem, hogy egy kicsit tudok még aludni, de hangos lépteket hallottam a folyosón. A nagy léptekkel tette meg az utat, az ajtómig, és az a személy, bevágta az ajtót, kiugrottam az ágyból.<br />
- Nyisd ki az átkozott ajtót Carly!<br />
Egyszer hallottam a hangsúlyt, tudtam, hogy ki volt az.<br />
<br />
---------------------------------------------------------------------------------------------<br />
<span style="color: #cc0000;">Sziasztok! Itt is lennék az új résszel! Remélem teszik! Véleményeteket várom! Puszi! Betty</span><br />
<span style="color: #cc0000;"><br /></span>
<span style="color: #cc0000;"><br /></span></div>
</div>
</div>
</div>
M.B.K.http://www.blogger.com/profile/09815591150736492842noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6242183635913482301.post-72944569019500684462016-12-24T09:41:00.000-08:002020-03-29T05:13:57.926-07:00Kék szempár 05.- Fejezet - Igen vagy Nem?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: center;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi06N4dNZ80oRUYWOXbV9j0SWo8y1ez4_zcOCeX3_GSHW4Shx-WOk7bx3hT14zPXwm-yXyzYnWDWd1TbvS4EWI3aBrZt6CpUr7KDZcs9UuzQ16FSBy-XYvkzCj99DsvGBjHZrRNFM6yM8-s/s1600/yesornot.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="90" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi06N4dNZ80oRUYWOXbV9j0SWo8y1ez4_zcOCeX3_GSHW4Shx-WOk7bx3hT14zPXwm-yXyzYnWDWd1TbvS4EWI3aBrZt6CpUr7KDZcs9UuzQ16FSBy-XYvkzCj99DsvGBjHZrRNFM6yM8-s/s320/yesornot.png" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrqRVaU0K_Tpk5TzdmrIXHNplfPZvDFcabh3WJxWU8MPk3ayRAZQH_LZsHA0-PfEAL3sNLoI3WymUmMZ_lGfYeZ3PI6rQH63P15RH90vnYxTxNmEFNQ77QIFjHOkyQTTW2R1L3fV48AmVv/s1600/CAROL%25C3%258DN.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrqRVaU0K_Tpk5TzdmrIXHNplfPZvDFcabh3WJxWU8MPk3ayRAZQH_LZsHA0-PfEAL3sNLoI3WymUmMZ_lGfYeZ3PI6rQH63P15RH90vnYxTxNmEFNQ77QIFjHOkyQTTW2R1L3fV48AmVv/s200/CAROL%25C3%258DN.PNG" width="200" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><i><br /></i></b></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;"><i>"Egyszerűen megbabonázott, tenger kék szemeivel, kacér mosolyával, és sármos külsejével. Ott álltam előtte, izzadtan, mosolyra húzott szájal és össze szorult torokkal."</i></span><br />
<span style="text-align: left;"><i><br /></i></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://www.xclusivetouch.co.uk/wp-content/uploads/2014/03/boy-girl-kiss-vampire-diaries-gif.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="Képtalálat a következőre: „girl and boy gif”" border="0" src="http://www.xclusivetouch.co.uk/wp-content/uploads/2014/03/boy-girl-kiss-vampire-diaries-gif.gif" height="169" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;"><span style="font-size: x-large;">F</span>ogalmam sincs mit mondjak neki! Egyszerűen nem számítottam rá, hogy Ő lesz itt. Lefagytam, ahogy a levegő közöttünk. Nem szólalt meg sem Ő, sem Én. Talán Ő is azon gondolkodik, mint mondjon nekem. Csak néztünk egymás tekintettét. Összeolvadt. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Mióta vagy itt? - szólaltam meg végül. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Fogalmam sincs - nevet. - Kicsit gyakoroltam a hétvégi meccsre. - mosolyog. Egyetértve mondatán egy aprót bólintok. Még mindig egymás előtt álltunk 5 cm-re. Mind a ketten mosolyogtunk. Fogalmam sincs mire vártam. Talán, hogy megcsókoljon? Igen! Minden porcikám kívánta Őt. Bizseregtem. </span><span style="text-align: left;">Szikrázott a levegő közöttünk. </span><span style="text-align: left;">A hasamban ezernyi pillangó repdesett. Pár centi volt csak közöttünk. Milliméterektől voltunk egymástól. Nem bírtam várni, mohó voltam, kívántam mézédes ajkát, hogy az enyémhez érjen. Megtörtem közöttünk, azt a néhány millimétert és az ajkára tapadtam. Fogalmam sincs mi van velem! Nem ilyen vagyok! Bele mosolyodott a csókunkba, majd szenvedélyesen kezdtünk el csókolózni. Bele markoltam kissé nedves hajába, majd Ő fenekemet kezdte markolászni. Nem tudom, meddig csókolóztunk, de levegő hiány miatt, szét váltunk és homlokunkat összeérintve vettük szaporábban a levegőt. Mosolyogtunk. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Wao..- nyögi. Én még mindig, csak mosolyogtam, pont ahogy Ő is. Arcomat gyengéden megsimogatta. A tincset, ami a szemembe logót, a fülem mögé tűrte. Piros arcomat kezdte simogatni hüvelyk újával, közben a reakciómat vizslatta. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Kérdezhetek valamit? - néz mélyen szemeimbe.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Persze! - motyogom. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Lennél a barátnőm? - villantja meg sármos mosolyát. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Igen! - ugrottam a nyakába. </span><br />
<span style="text-align: left;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
<span style="text-align: left;">*</span><br />
<span style="text-align: left;"><br /></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Szia! - adok neki egy jóéjt csókot. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Szép álmokat! - kacsint. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Neked is! - Egy utolsó mosoly, majd belépek az ajtón. <i>Istenem, de édes!</i></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">Anya a konyhában van. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Megjöttem! - kiáltom be. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Rendben! Lassan vacsi! - kiállt vissza.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Oké! - mondom, majd ott sem vagyok. A lépcsőn felrohanok, majd a izzat ruháimtól megszabadulva, állok be a zuhany alá. Alaposan megmosakszok, majd a hajamat is megmosom. Mikor végzek, magam köré csavarok egy törölközött, és a szekrényemhez megyek. Egy darabig kutakodok benne, majd kiveszek egy itthoni hosszú pólót és egy rövid nacit. Felvettem őket, majd a hajamat egy kicsit megdörzsöltem a törülközővel, és hagytam magától megszáradni. A telefonomat a kezembe vettem, hogy meg nézem mennyi az idő. Nyolc múlt tíz perce. Lemegyek Anyához. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Hogy vagy Mamikám? - ülők le a pulthoz. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Jól és te szívem? </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Primán! - lelkedezek.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Na mesélj! - rakja oda mellém a tányért és mellém ül.</span></div>
<span style="text-align: left;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="text-align: left;">*</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">Reggel anya keltett fel. Felöltöztem, megmosakodtam és ki sminkeltem magamat. A táskámba belepakoltam a fontosabb könyveket és füzeteket, majd a lépcsőn lerohanva mentem be a konyhába, ahol már a kész szendvicseim vártak. A hűtőből kivettem a vizem, anyától megkaptam a reggelimet, és indultam is. A házunk előtt szokás szerint Katy várt tárt karokkal. Pár lépést tettünk, majd a suli busza megis érkezett a buszmegállóhoz. Felszálltunk. Hátra felé mentünk a hátsósorhoz ültünk, ahol Jone-ék voltak. Csatlakoztunk a beszélgetésükhöz. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
Szokás szerint unalmas volt a nap. Talán, egyedül, az volt a jó benne, hogy a fiúk itt voltak, és sokat hülyéskedtünk, együtt. Adammal még nem találkoztam. Gondolom edzésük van. Harmadik óránk van, ami biológia. Érdekes tananyagokat veszünk. Emberi test és az állatok. Ez a kettő anyag áll hozzám a legközelebb, a többi unalmas, és érdektelen számomra. Most csak a tanár magyarázott, és mi csak jegyzeteltünk, ami fontos lehet. Kicsengettek. Katy és Én a kilátóhoz mentünk ebédelni. Leültünk a szokásos helyünkre és megebédeltünk, közben pedig beszélgettünk. Most a fiúknak lesz edzésük, amit Katy-vel meg is nézünk, mivel lyukas óránk lesz. Lelkedezve szurkolunk Jone-éknak. A meccs végére ismét mi győzedelmeskedtünk. Meg is dicsérjük őket. Katy és én vissza megyünk a termekhez. Már csak kettő óránk lesz. Egy irodalom és egy művészetek. Mrs. Benson nemsokkal, hogy becsengettek jött is. El mondta az aznapi anyagot, majd leírtuk. Művészeteken egymást kellett lerajzolnunk, ami kicsit nehézkes volt, mivel nem nagyon tudunk embert rajzolni, de a rajz végeztével egész jól sikerült ahhoz képest. Mrs. Travisznak beadtuk a rajzunkat, majd a táskába bepakolva felvettem a kabátom és a sapkámat. Haza felé menet beugrottam még a pékségbe. Két sarokra voltam, mikor észre vettem valaki a házunk előtt parkol. Fura. Nem várunk senkit. <i>Lehet Adam az és azért jött, hogy meglepjen?</i> – gondolkozok el. Izgatottan és kíváncsiság teljesen tettem meg még azt a pár lépést haza. A srác háttal volt. </div>
<div style="text-align: left;">
- Segíthetek? – kérdezem. Ekkor megfordult.</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;">- Daniel? - nézek döbbent arccal az előttem álló férfira.</span><br />
<span style="text-align: left;"><br /></span>
<span style="text-align: left;">----------------------------------------------------------------------------------------</span><br />
<span style="color: #e06666; text-align: left;">Sziasztok! Meg is hoztam az új részt! Sajnálom a késést! Próbáltam kihozni magamból a legtöbbet, de csak ennyit tudtam írni. Remélem, azért tetszik! Pipáljatok, kommizatok:) És BOLDOG, KELLEMES, ÜNNEPEKET KÍVÁNOK MINDENKINEK!!! </span><br />
<span style="color: #e06666; text-align: left;">SOK SOK PUSZI: Betty </span><br />
<span style="color: #e06666; text-align: left;"><br /></span>
<span style="color: #e06666; text-align: left;"><br /></span>
<span style="color: #e06666; text-align: left;"><br /></span></div>
</div>
</div>
</div>
M.B.K.http://www.blogger.com/profile/09815591150736492842noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6242183635913482301.post-41850531140178711212016-11-25T10:54:00.000-08:002017-03-20T09:07:19.303-07:00Kék szempár 04.- Fejezet - Rózsa csokor <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifabz1Io21eGD1ebIJLptHIs-Hi3I1WZxIDjdoP0e6baVuGgOxAiis0qBpfVMOg_FwbDmidmpr1x86_d35VM-w4XSnLVIDZiqv5dYmAybCLOG3VJ7YoAuzUGrp9rUjLhK1oQ3sw2c8PNva/s1600/R%25C3%2593ZSA.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifabz1Io21eGD1ebIJLptHIs-Hi3I1WZxIDjdoP0e6baVuGgOxAiis0qBpfVMOg_FwbDmidmpr1x86_d35VM-w4XSnLVIDZiqv5dYmAybCLOG3VJ7YoAuzUGrp9rUjLhK1oQ3sw2c8PNva/s400/R%25C3%2593ZSA.PNG" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD8NVWiLXhHZ6HinYd_X2nrJSZBpea4z38eNVtMddbmJO7ULc8OMfZdTrUHEyJ5p0-3gNi6ffT1B-0HDTLZgFKmYqA57l9hi043nelZhjTvqsCCKAnkB3NUrKB7lGMljLxvZuNBY1SevtY/s1600/CAROL%25C3%258DN.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD8NVWiLXhHZ6HinYd_X2nrJSZBpea4z38eNVtMddbmJO7ULc8OMfZdTrUHEyJ5p0-3gNi6ffT1B-0HDTLZgFKmYqA57l9hi043nelZhjTvqsCCKAnkB3NUrKB7lGMljLxvZuNBY1SevtY/s200/CAROL%25C3%258DN.PNG" width="200" /></a></div>
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGv8UltM4XqVTw3V5YSpNj090RptjpR1F__Vl3xFHn0o7_QV0iTAzlkL2687rJWBa9wV7GdGV4EHTLPvDsUQ1GpKMkVtDhSoWqhECNXAv31jFbMSD8KySWiRdVA2eyLgSZxnjAH67PHnWx/s1600/tumblr_npzaq4wXUq1tejn5ko2_250.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGv8UltM4XqVTw3V5YSpNj090RptjpR1F__Vl3xFHn0o7_QV0iTAzlkL2687rJWBa9wV7GdGV4EHTLPvDsUQ1GpKMkVtDhSoWqhECNXAv31jFbMSD8KySWiRdVA2eyLgSZxnjAH67PHnWx/s1600/tumblr_npzaq4wXUq1tejn5ko2_250.gif" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>"Hátra néz, én elmosolyodok és intek neki egyet, és bemegyek az ajtón."</i><br />
<br />
<span style="font-size: x-large;">A</span> szívem a mellkasomba dobogott. Még mindig mosolyogtam és nem hittem el, hogy Adam Madsen megcsókolt. Az ajtónak támaszkodtam, majd a kezembe temettem arcomat, a gondolatoktól. Annyira édes volt, és kedves, szinte alig bírtam elhinni. Még mindig láttam magam előtt, gyönyörű tengerkéken csillógó szemeit és kajla, kacér mosolyát, amitől levett a lábamról. Kellet pár perc, amíg felfogtam a történéseket. Egyből tárcsáztam is Katy számát, hogy beszámoljak neki a történésekről.<br />
- Sziaa! Mizujs? - szól bele.<br />
- 10 perc múlva nálam! Puszi!<br />
- Értettem!<br />
Letettem a telefont, majd feltáplálkoztam magam a földről. A táskámat leraktam a kanapé mellé és helyet foglaltam, addig, amíg, Katy ide nem tolja a seggét. Még mindig mosolyogtam. Pár percig csak a falat bámultam, mégnem, csengettek. Felálltam nagy nehezen a kanapéról és szinte szaladtam az ajtóhoz.<br />
<br />
- Carol!! - ugrik a nyakamba Katy, mikor kinyitom.<br />
- Katy!! - utánozom. Felnevetek.<br />
- Képzeld ki hívót meg az álarcos bálra!? - visong.<br />
- Erick? Paul? Patrick? Nick? - kérdezem sorba a fiúkat, akik épp eszembe jutnak.<br />
- Nem. Henry Scott! - ugrandozott.<br />
- Nem ismerek semmilyen, Hanry Scottot. - mondom. - Vagy igen?!? - gondolkozok el. - Nem rémlik. - szögezem le.<br />
- A 11 e- ből! Tudod! Az új srác! - világosít fel.<br />
- Ahha - esik le a tantusz. Ő meg mindig előttem áll nagy mosollyal az arcán.<br />
- Hahó?!? Föld hívja, Carolynt! - lóbálja előttem a kezét.<br />
- Jajj...bocs. Kicsit elbambultam. - pislogok.<br />
- Azt vettem észre! Mesélj! Mizujs!?? - húzogatja a szemöldökét.<br />
- Semmi. Minden rendben van! - adtam az ártatlant.<br />
- Adammal mi van? - foglal helyet a kanapén. Én mellé ülők, szembe vele.<br />
- Nem fogod elhinni mi volt! - mondom izgatottan.<br />
- Mond! Mond! - lelkesedett fel.<br />
- Na szóval, ugye, itt volt a házunk előtt, és elhívót kakaózni egyet, sétáltunk meg beszélgettünk, jó sokat, és mikor haza kisért megcsókolt! - a kezembe temetem arcom, izgalmamba.<br />
- ÁÁÁ... - megölel örömében. - De örülök! És? Milyen volt?? - fogja meg a kezem.<br />
- Eszméletlen! - elvörösödtem.<br />
- Juj, ez fantasztikus! - örültünk mind a ketten.<br />
- Egyszerűen...egyszerűen... maga a tökély!<br />
Katy-vel az egész éjjelt végig veséztük, hol Adam-ról beszéltem, hol a bálról váltottunk egy-két szót, no meg persze, Katy állom pasiáról, Hanry-ről. Fogalmam sincs meddig voltunk fent, de az biztos, hogy a beszélgetés végén, mind a ketten bealudtunk a kanapén.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
***</div>
Reggel 11-kor keltünk fel. Megreggeliztünk, majd egy nagy öleléssel elköszöntünk egymástól. Vissza mentem a konyhába, és elmostam a tányérokat és a poharakat, amit elhasználtunk. Felmentem a szobámba, magamra kaptam a törölközött és a fürdőbe mentem, hogy vegyek egy frissítően, kellemes zuhanyt. Ruhámat be dobtam a szennyes kosárba, majd a zuhany alá álltam. Megfogtam eper illatú tusfürdőmet, s beledörzsöltem libabőrös bőrömbe, majd a hajamat is megmostam. Mikor tiszta lettem, a gardrób felé vettem az irányt, valami kényelmes szerelés után. A hajamat befontam két oldalra, majd enyhén kisminkeltem magam. Ezután az ágyamat megigazítottam, és a tancuccaimmal az ágyamra feküdtem, hogy megírjam a holnapi házi feladatokat. Kopogtatnak az ajtón. Felnézek a matek házimból, hogy nem e hallottam rosszul. Ismét kopognak, felülők az ágyon, kicsit kinyújtom a kezem és rohanok is le a lépcsőn, hogy kinyithassam. Egy futár jött és egy hatalmas virágot tartott a kezébe, aláírtam, majd át adta és megköszönve bevittem a konyhai bultra. A kellemes illatú rózsa között egy cetlit találtam.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #073763;"><i><span style="color: #3d85c6; font-family: "verdana" , sans-serif;">" Virágot a virágnak! </span></i><i><span style="color: #3d85c6; font-family: "verdana" , sans-serif;">" Axox</span><span style="color: #3d85c6; font-family: "verdana" , sans-serif;"> </span></i></span></div>
<div style="text-align: center;">
<i><span style="color: #3d85c6; font-family: "verdana" , sans-serif;"><br /></span></i></div>
Elmosolyodtam az üzenet láttán. De édes! Kerestem a virágnak egy nagy vázát, majd egy kis vizet beleengedve bele helyeztem. Egy utolsót beleszagoltam, és vissza rohantam a szobámba, ahol a tanulással már nem tudtam foglalkozni. A kezembe tartottam Adam üzenetét, és újra és újra elolvastam.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
Kora reggel ismét anya vitt be a suliba. Irodalom órával kezdtünk. Szokás szerint a kötelező olvasmányról beszéltünk. A tanár csak beszélj és beszélt, még én csak jegyzeteltem a füzetembe. Kicsengettek. Katy-vel a folyosó végén találkozok, mivel neki első órája nem volt. </div>
<div style="text-align: left;">
- Szia! - ölelem meg szorosan. - Hogy vagy?</div>
<div style="text-align: left;">
- Szia! Álmosan! - nevet. </div>
<div style="text-align: left;">
Mivel, második óránk közös lesz, így az e2-es terem felé vettük az irányt. Útközben találkozunk a srácokkal is és hozzájuk csapottunk. Az egész napot elnevetgéltük és el hülyésketük, kivéve mikor éppen óra volt, mert akkor teljesen bús komorral figyelnünk kellet az adót órára. Viszonylag eltelt a nap, sajnos Adamot sehol se láttam, így kissé csalódottan mentem haza délután. Bíztam benne, hogy ma találkozunk, vagy egyáltalán látom e, de nem így lett. Pedig, megszerettem volna köszöni a csokrot, amit küldőt. Hamar haza értem, megebédeltem, megtanultam, majd vissza a suli pályára futni. Imádok futni! Levezeti a stresszt, és sokkal felszabadultabb leszek tőle. Bemelegítettem, a <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSIdj_7fjXNoXzLxvMYSYp2NE0fUttBHTuyabPbQPdSygSc1iu91NnroGhjFIFU785El08AGbCrpcVljPlq7xx5YDP4dNGC9by-dcnjfmCfj_-PbdgsGo9Tmx0U8SrwMWZp8eZSjBEnhuC/s1600/tumblr_inline_nr8r6mILmT1s4fmmr_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSIdj_7fjXNoXzLxvMYSYp2NE0fUttBHTuyabPbQPdSygSc1iu91NnroGhjFIFU785El08AGbCrpcVljPlq7xx5YDP4dNGC9by-dcnjfmCfj_-PbdgsGo9Tmx0U8SrwMWZp8eZSjBEnhuC/s320/tumblr_inline_nr8r6mILmT1s4fmmr_500.gif" width="320" /></a></div>
fülesemet elővettem, majd egy kis zene kíséretével, kezdtem neki a köröknek. Miközben a tájat figyeltem, felfigyeltem a másik pályán lévő srácot, aki épp a kapuba találva lőtt golt. Nem tudtam kivenni, vajon ki lehet, de az biztos, hogy nagyon ügyes volt, és nem most csinálja először a sportot. Nem volt messze a futópálya a lacrosse pályától, talán 10 méterrel volt messzebb. Mikor épp a közelben voltam, mindig néztem. Fogalmam sincs hány körnél tartottam, de teljesen kifulladtam. Megálltam, egy kicsit, hogy kifújhassam magam. A fülest kivettem a fülemből, és a pályán lévő sráchoz közeledtem, azzal a tudattal, hátha valami ismerős lehet a pályán. 1 méterrel arrébb megálltam, hátha észre vesz. Így is lett.<br />
- Szia! - néz hátra, és mosolyra húzza ajkát, mikor látja én vagyok az. Úristen! Ez Ő?<br />
- Szia! - kissé halkan köszönök. Abba hagyja a játékot és felém közeledik. Homlokát megtörli, arca kissé piros. Még mindig mosolyog, szinte jobban, mint szokott. Elakadt a szavam. Nem bírtam megszólalni sem. Egyszerűen megbabonázott, tenger kék szemeivel, kacér mosolyával, és sármos külsejével. Ott álltam előtte, izzadtan, mosolyra húzott szájal és össze szorult torokkal.<br />
<br />
----------------------------------------------------------------------------------<br />
Sziasztok!:) Meghoztam a kövi részt! Remélem elnyeri a tetszéseteket! Várom a véleményeket is! <span style="color: #cc0000;"><b><span style="color: #e06666;">Létszi írjátok le a véleményeteket a történetről! Nagyon megköszönném!</span></b> </span>Hideg, meleg jöhet! Ha találtok pár hibát akkor bocsii! Köszönöm, hogy már 10 rendszeres olvasóm van! IMÁDLAK TITEKET!<br />
A kövi rész nem tudom mikor jön, (ismét) de sietek!!! Begyszó!! PIPÁLJATOK IS!:)<br />
SOK SOK PUSZI: Betty<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
M.B.K.http://www.blogger.com/profile/09815591150736492842noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6242183635913482301.post-85227186920776642212016-11-04T12:12:00.000-07:002017-03-20T15:34:32.833-07:00Kék szempár 03.- Fejezet - Bizhatok benne?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEji2-EHC9CSbkvFrNWMP2vgJ4OysoV-o0l9Dfg-pjkQ_t2E9Jhtlo6SmglPd3dM-g3AvndGoQL5ZKoXQuGk3Lodk-vEYCOK9XIZbgkQOJHavt7Ia1bWMAr5DAOkNTm_Le5ByF6lQ1XYYkIS/s1600/BIZHATOK.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEji2-EHC9CSbkvFrNWMP2vgJ4OysoV-o0l9Dfg-pjkQ_t2E9Jhtlo6SmglPd3dM-g3AvndGoQL5ZKoXQuGk3Lodk-vEYCOK9XIZbgkQOJHavt7Ia1bWMAr5DAOkNTm_Le5ByF6lQ1XYYkIS/s400/BIZHATOK.PNG" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD8NVWiLXhHZ6HinYd_X2nrJSZBpea4z38eNVtMddbmJO7ULc8OMfZdTrUHEyJ5p0-3gNi6ffT1B-0HDTLZgFKmYqA57l9hi043nelZhjTvqsCCKAnkB3NUrKB7lGMljLxvZuNBY1SevtY/s1600/CAROL%25C3%258DN.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD8NVWiLXhHZ6HinYd_X2nrJSZBpea4z38eNVtMddbmJO7ULc8OMfZdTrUHEyJ5p0-3gNi6ffT1B-0HDTLZgFKmYqA57l9hi043nelZhjTvqsCCKAnkB3NUrKB7lGMljLxvZuNBY1SevtY/s200/CAROL%25C3%258DN.PNG" width="200" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-bNxGEbHvpK-TK3THRTRu9dRKxSVIRmJj-lsFpyPJE4Kf1ucwt8Co8xlNIuGCk-P2i-lYA32mnVu-C_aLtacFEKRehuHUOlnfgfipOoP5LekcLtIgfcGlc8LvAAY_qMnHijl66drQBrwD/s1600/car.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-bNxGEbHvpK-TK3THRTRu9dRKxSVIRmJj-lsFpyPJE4Kf1ucwt8Co8xlNIuGCk-P2i-lYA32mnVu-C_aLtacFEKRehuHUOlnfgfipOoP5LekcLtIgfcGlc8LvAAY_qMnHijl66drQBrwD/s320/car.png" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>- Hova vigyelek? - nézz rám csillogó kék szemeivel és az édes mosolyával. Már most levett a lábamról. </i></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<i>- Edges Street 34.- mondom, s a gázra tapos. Hát remélem minden rendben lesz!</i></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-large;">É</span>pségben haza értem. Megköszöntem a haza utat, majd a kocsiból kiszállva, elköszöntem Adamtól, és becsuktam az ajtót. Előkerestem a lakás kulcsom, majd egy utolsót intettem a kocsiba ülő srácnak, majd beléptem a küszöbön. Lakásba sötét volt, de anya szobájából még kiszűrődött a lámpa fénye. Bementem hozzá. Éppen egy könyvet olvasót, és mikor észre vett, nagy mosollyal az arcán, oda futott hozzám, és megölelt. Ezen csak elmosolyodtam, adtam az arcára egy puszit, és egy: <i>"- Jó éjttel"</i> felmentem a szobámba. Fáradt voltam már, így inkább bebújtam a puha ágyamba és elaludtam. Majd holnap reggel letussolok.</div>
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
*<br />
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
A nap fény beszűrődő sugarai, keltett fel álmomból. Kissé nyöszörködve, kinyújtottam elgémberedett testemet, majd néhány pislogás után felkeltem. Belebújtam puha pink mamuszkámba, majd a konyhába mentem, hogy igyak egy forró, gőzölgő kávét. Kávával a kezembe, leültem az ablak párkányhoz, és a őszi tájat figyeltem. Mese szép! Az utca sárga és barna színekben pompázót. A fákon szinte alig maradt pár levél. Az idő kellemes volt. Egy utolsót ki pillantottam, majd mosolyogva a mosogatóba raktam a bögrém, és felmentem lezuhanyozni. Ruhámat be dobtam a szennyes kosárba, majd a zuhany alá álltam. Mikor tiszta lettem, a gardrób felé vettem az irányt, valami kényelmes szerelés után. Szőkés-barna hajamat hagytam, hogy a vállamra omoljon. Az arcomra kentem egy kis sminket, majd az íróasztalomhoz sétáltam. Leültem a gurulós székembe, és bekapcsoltam a laptopomat. Körülnéztem egy kicsit a neten, majd fel léptem egy pár percre a közösségi oldalamra. Katy pont fent volt. </div>
<div style="text-align: justify;">
<b><i><br /></i></b></div>
<div style="text-align: right;">
<b><i><span style="color: white;">"Sziaa:) Nincs kedved sétálni egyet? Olyan szép az idő most!"</span></i></b></div>
<div style="text-align: right;">
<b><i><span style="color: white;">"Szióó:) De van! :D"</span></i></b></div>
<div style="text-align: right;">
<b><i><span style="color: white;">"OKÉ!! 20 perc múlva ott vagyok! :*"</span></i></b></div>
<div style="text-align: right;">
<b><i><span style="color: white;">"RENDBEN! :*"</span></i></b></div>
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Amíg Katyre vártam, megmostam a fogamat, majd össze pakoltam a táskámba. Telefon, pénztálca.<br />
<i>- Oké, minden megvan.</i> Befújtam magam a kedvenc parfümömmel, és leszaladtam a lépcsőn. A fogasról levettem a kabátomat a sapkámat és a szálamat. Amint kilépek a ház kapuján, megpillantom Adammet. A kapunak támaszkodva, karba tett kézzel álldogált, és egyenesen rám mosolygot. Divatos koptatott farmert és fekete kabátot visel, alatta egy kék inggel. Nem tudom észrevenni, hogy Adam Madsennek igazán jól áll ez a ruha.<br />
- Adam! - döbbentem le.<br />
- Szia! - mosolyodott el, kacéran.<br />
- Mit keresel itt? - lepődtem meg.<br />
- Gondoltam nem bánod ha eljövök. - nézet rám gyönyörű szemeivel.<br />
- Sétálhatnánk egyet. - mutat újával hátra felé.<br />
- Pont sétálni indultam. - mosolygok el.<br />
- Szuper! - vigyorog és elindul.<br />
- Adam! - szólítom meg.<br />
- Igen? - néz vissza.<br />
- Őőő...<br />
<i>Most mit mondjak neki?!? Hogy Katyvel megyek sétálni?!? </i><br />
- Az az igazság, hogy éppen Katyt várom.- kissé bizonytalanul szólalok meg.<br />
- Ó. Értem. - látom az arcán, hogy csalódott, de próbálja tükrözni.<br />
<br />
- Hát...végül is. Szólhatok neki. - szólalok meg egy pár perc múlva. Nem mond semmit. Elmosolyodik. Tárcsázom Katyt. Elmondom neki, hogy mégse tudok elmenni és, hogy később elmondom, hogy miért.<br />
- Bocsi, de le kell tennem! Mindent elmondok majd! Hidd el, örülni fogsz neki! - mosolyodok el.<br />
- Oké! Puszii - tette le. A táskámba raktam a telefonomat, majd nagy mosollyal az arcomon oda léptem Adamhoz. <br />
- Mehetünk? - mosolyog el. Én csak elmosolyogva bólintok.<br />
Fogalmam sincs merre mehetünk, de egész jól éreztem magam Adammal. Kedves, vicces, és ez furcsa számomra, amit nem tudok mire vélni. A vonzó külseje mögött, megtévesztő lehet, de ha kicsit közelebbről megismerjük, akkor egy aranyszívű, lélek ember. Bár nem lehet tudni, hogy így akarja megtéveszteni az embert. Mégis az lesz a legjobb, ha résen leszek és nem esek belé!<br />
Sok mindent megtudtam Adamről. Hogy, hol lakot, hol élt, és hogy miért pont Amerikába jöttek. Csak mesélt és mesélt. Egy nyugodt kis kávézóba foglaltunk helyet. Forró csókit ittunk, muffinokat ettünk és nagyokat nevetgéltünk. Meséltünk egymásnak vicces sztorikat, amin jót kacagtunk, annyira, hogy már a hasunkat fogtuk. Nagyon rég éreztem ilyen jól magam. Kellemes volt.<br />
- Lassan indulni kéne. - nézek ki az ablakon.<br />
- Igen. Lassan. - mosolyog. A kabátomért nyúltam és felvettem. Adam, addig elment a pulthoz kifizetni, amit fogyasztottunk. Hiába győzködtem, hogy beszállok, nem engedte, így inkább rá hagytam, de abban megegyeztünk a következőt én fogom állni. Adam vissza jött, felöltözött és már mehetünk is. Elköszöntünk a pult mögött lévő kedves pincértől, majd Adam illedelmesen kinyitotta előttem az ajtót, amit mosolyogva köszöntem meg. És elindultunk ismét abba az irányba, ahonnan jöttünk.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
*</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPj05sbumSpRJvgrdAjpHloulzWcv7EF16UIZMXnbZfK30QSfyH9qc2uenf0s2R-qQ94bcZ35qeO-sMqUoKqVo9HZa0TRPRbdm90O5PlwQPvZzUqHq9NyhmEqRq8Fi3jB9eGJjVO2SmFVj/s1600/carladam.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPj05sbumSpRJvgrdAjpHloulzWcv7EF16UIZMXnbZfK30QSfyH9qc2uenf0s2R-qQ94bcZ35qeO-sMqUoKqVo9HZa0TRPRbdm90O5PlwQPvZzUqHq9NyhmEqRq8Fi3jB9eGJjVO2SmFVj/s320/carladam.png" width="320" /></a></div>
<br />
Összeakad tekintettünk. Tűz ég a szememben. Ajka az ajkamra tapad. Fojtott hang szakad ki belőlem, és átölelem a nyakát. Nyelve végigsöpör a számban, felnyögök, mikor találkozik az enyémmel. Istenem, milyen finom!<br />
Nagyon-nagyon rég nem csókolóztam. És így sohasem csókoltak meg.<br />
Testem a testéhez, simul, hogy még többet érezzen belőle, miközben felderíti a számat. Nyelvünk táncol, isszuk egymást. Csókja finom, követelőző és forró.<br />
Vándorló kezem puha hajához ér, ujjaimmal végigszántok rajta. Az ő keze pedig lecsúszik, és a fenekembe markol. Annyira nagyon jól esik, hogy csók közben újra felnyögök, sóvár hanggal felel rá. Térdem elgyengül, úgy kapaszkodok belé. A csókja lett a horgony, ami elszakítja száját az enyémtől, és zihálva hátra lép, tiltakozó hang tör elő torkomból. Lassan kinyílik a szemem, és meglátom mosolyát.<br />
- Te aztán tudsz csókolni!<br />
Szégyenlősen mosolygok fel rá. Próbálok magamhoz térni. Lihegve szedem a levegőt, de minden belégzéssel finom illatát szívom magamba.<br />
- Hűha! - kiáltok fel hülyén.<br />
- Jaja - mondja erre rendületlen mosollyal. - Akkor Jó éjt, Carorlyn!<br />
- Jó éjt! - Mosolygok, mint egy vad alma. Rám mosolyog és elmegy. Vágyakozva tekintek utána. Hátra néz, én elmosolyodok és intek neki egyet, és bemegyek az ajtón.<br />
<br />
-----------------------------------------------------------------------------------<br />
Hát, sziasztok, drágák! Itt is lenne a következő rész! Nagyon sajnálom, hogy csak most tudtam hozni!! Tudjátok a suli...Remélem azért megértitek :)) Várom most is a véleményeket, pipákat! Ha esetleg új lennél, vagy még nem vagy feliratkozva tedd meg! Szívesen várom a véleményeket a történetről! Jó, rossz is jöhet, így tanulhatok a hibákból!<br />
Sok puszi: Betty<br />
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
M.B.K.http://www.blogger.com/profile/09815591150736492842noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6242183635913482301.post-51249477865329902982016-10-09T09:09:00.000-07:002017-03-20T15:31:49.007-07:00Kék szempár 02.- Fejezet - Gyengéd érzelmek <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: center;">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-sruxpYZ9twqmo2QA-lnjuLil54kediEExgJuL-VoGxRJV2Pr1aRok8IHhwpBuZEolV4yJkqD1rjqqTkCHrGG21DU6lrzDtoAMUdXMGvsvUl0uY3lPepQfZpBv6TZBfq61bFqznGxBD0_/s1600/GYENG%25C3%2589D%25C3%2589.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-sruxpYZ9twqmo2QA-lnjuLil54kediEExgJuL-VoGxRJV2Pr1aRok8IHhwpBuZEolV4yJkqD1rjqqTkCHrGG21DU6lrzDtoAMUdXMGvsvUl0uY3lPepQfZpBv6TZBfq61bFqznGxBD0_/s400/GYENG%25C3%2589D%25C3%2589.PNG" width="400" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD8NVWiLXhHZ6HinYd_X2nrJSZBpea4z38eNVtMddbmJO7ULc8OMfZdTrUHEyJ5p0-3gNi6ffT1B-0HDTLZgFKmYqA57l9hi043nelZhjTvqsCCKAnkB3NUrKB7lGMljLxvZuNBY1SevtY/s1600/CAROL%25C3%258DN.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD8NVWiLXhHZ6HinYd_X2nrJSZBpea4z38eNVtMddbmJO7ULc8OMfZdTrUHEyJ5p0-3gNi6ffT1B-0HDTLZgFKmYqA57l9hi043nelZhjTvqsCCKAnkB3NUrKB7lGMljLxvZuNBY1SevtY/s200/CAROL%25C3%258DN.PNG" width="200" /></a></div>
<br /></div>
<i></i><br />
<i>"A fiú abban a pillanatba rám nézet, - mintha tudta volna, hogy róla beszélünk, - és száz wattos mosolyt küldőt felém, amitől én teljesen elolvadtam."</i><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<a href="http://cdn2.gurl.com/wp-content/uploads/2014/02/serena-blair-hug.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="Képtalálat a következőre: „bff hugs gif”" border="0" src="http://cdn2.gurl.com/wp-content/uploads/2014/02/serena-blair-hug.gif" height="147" width="320" /></a><span style="font-size: x-large;">F</span>ogalmam sincs mi üthetett belém, de tudtam, hogy őt meg kell szereznem. Valahogy, de meg kell! </div>
<div style="text-align: justify;">
Csak néztem a pályán, ahogy, mindig betalált a kapuba. Fogalmam sincs, hogy meddig bámultam a meccset, de, Katy piszkálni kezdett, így muszáj volt a szememet rá szegeznem. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Mond, drága, egyetlen barátném! - fordultam felé, nagy mosollyal. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Nem akarlak megzavarni, Adam ámuldozásából, de sajnos mennünk kell! Öt perc és kicsengetnek. - mondja. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Ó..oké...Menjünk! - kissé csalódva, felveszem a hátizsákom, az egyik vállamra, majd még egy utolsó pillantás a pálya felé, s elindulunk.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
*</div>
</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
Szekrényembe bepakolók, bezárom, s elindulok Katyvel haza. Egy darabig, csendben megyünk egymás mellett. Azóta, amióta lejöttünk a pályáról, nem láttam Adamet, de végül is nem zavart, annyira amennyire gondoltam volna. Talán, mégse kéne belebonyolódnom, ebbe az egészbe! Jobb ez így. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Tanulunk ma együtt? - töri meg a csendett Katy. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Nálatok vagy nálunk? - fordulok felé.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Nálunk?!? - bizonytalanodik el. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Oké! - bólintok. </div>
<div style="text-align: justify;">
Mivel, Katy nem olyan messze lakik a sulitól, így gyalog mentünk hozzájuk. Lepakoltunk a szobába, ettünk egy pár falatott a konyhába, s közben beszélgettünk, Katy anyukájával a mai napról.<br />
Mikor végeztünk, felmentünk a szobába, majd neki álltunk a beadandónak. Nagy nehezen össze dobtuk a - több mint 2 oldalas esszét, - és miután mindennel készen voltunk, Katy ágyara feküdünk. Egy darabig a plafont figyeltem, közbe Katy mesélni kezdett még Chrisről, és, arról, hogy miket csináltak még én, a nagy szüleimmel voltam.<br />
- .... és azóta láttad Adamot, mióta le mentünk a pályáról? - felem fordítja fejet, és halvány mosoly jelenik meg arcán. Elmosolyodok egy pillanatra, majd kissé csalódottan nemlegesen bólintok.<br />
- Sajnos nem...- sóhajtom. - tudod, félek, hogy ismét csalódás ér, Patrick után. Azért 2 évet voltunk együtt, és hát...- nem bírtam befejezni. A szemem könnyes volt, és túl sok érzelem kavargott bennem, mióta elveszítettem őt. De erősnek kell lennem, nem szabad újra össze törnöm! Most nem! Nem lehet! Gyengéd ölelésbe zárt barátnőm. Vállára hajtom fejem, és úgy ölelem magamhoz őt.<br />
- Annyira jó, hogy vagy nekem! - ölelem még szorosabban. Érzem, hogy elmosolyodik, és még jobban magához húz. - Te vagy a világon a legjobb, barátnője! - Elneveti magát, és rám néz.<br />
- Nem, mert, te vagy az! - kezd el vitázni, röhögve.<br />
- Te!<br />
- Te! - S ez ment egész végig, mégnem, meg nem untuk és ki nem mondtam volna, hogy mind a ketten a legjobbak vagyunk. Nevetve, megöleltük egymást mégegyszer. Újra ledőlünk az ágyra. Pihentünk. Egy kicsit lehunyom a szemem. Elképzelem,:<i><span style="color: #073763;"> </span></i><span style="color: #3d85c6;"><i>hogy egy szép tisztáson vagyok, ahol madarak csicsergése hallatszik és pillangók ezrei repülnek körülöttem. A nap fény ragyog a fejem felett, ahogy napozok alatta, szinte érzem, hogy éget. Mosolygok. Mellettem megsimogat valaki, kinyitom szemeimet. Patrick az. Felülők, majd halovány csókot lehelek ajkaira. Ő kajlán elmosolyog, majd még többet kér, amit engedek is neki. Csókja lágy, és szenvedélyesebb, mint szokott és ez tetszik. Kifejezetten tetszik! </i></span><br />
<span style="color: #3d85c6;"><i>- Szeretlek! - nézz rám, aranybarna szemeivel, ami csillogót a vágytól és az örömtől. </i></span><br />
<span style="color: #3d85c6;"><i>- Én is, Patrick! - csókolóm meg.</i></span><br />
<i><br /></i>
Felkellek. Katy édesen alszik mellettem. Megnézem az órámat, hogy megnézzem mennyi az idő. Fél tizenegy. A telefonomat előveszem, hogy megnézem anya keresett e. Igen. Öt nem fogadott hívás. Fel is hívom, hogy jelezem neki, minden oké, csak Katynél vagyok, és már megyek is haza. Leteszem a telefonom, a zsebembe csúsztatom, és felkeltem Katyt. Nem szívesen ébreszteném fel, de ha csak úgy elmennék, hogy nem szólok neki, leharapná a fejemet.<br />
- Kate - finoman kezdem mozgatni a vállat. - Kate! Mennem kell! - morog egyet, s a másik oldalára fekszik.<br />
- Jó, akkor én mentem! - felállok, de Katy vissza ránt az ágyra és karjaiba zár.<br />
- Hallod! Megfojtasz! - nevetek.<br />
- Itt maradsz! - mondja, mély hangon. Elkezdek nevetni hangján, majd ő is elkezd nevetni rajta. Megpróbálok kiszabadulni szorításából, nem nagy sikerekkel. Elfáradok. Elenged.<br />
- Jól vagy? - kérdezi, aggódva.<br />
- Azon kívül, hogy majdnem megfolytottál, nem igazán. - lehajtom fejem, és a kezemet kezdem figyelni. Katy megölel.<br />
- Patrick? - Tudta jól mi a baj. Én csak bólogattam, hogy igen, Ő.<br />
- Mennem kell...- mondom, egy kis idő múlva, csalódottan. Kibújok meleg karjai közül, megtörlőm a szemeimet a könnyektől, amik kiszöktek szemeim közül. Egy kis halvány mosolyt erőltetve magamon. Katy megszorítja kezem biztatásként, hogy minden rendben lesz. Bár minden a legnagyobb rendben lenne!<br />
<br />
Az ajtóban megölelem még Katyt, majd elindulok. Kissé lehűlt a levegő, így összébb húzom magamon a kabátot. A lámpák enyhén világították meg a teret, épp hogy pislákolt. Talán, ez miatt, félelmetesebb volt az utcán menni, így késő este. Csak az előttem álló járdát figyeltem. Gyors léptekkel hallattam előre. Hirtelen, megállt előttem egy furgon. Kissé elkapott abban a pillanatban a félelem, és a a kétségbeesés. Csak ott álltam az utca sarkán, és néztem ki lehet a vérvörös autóban belül.<br />
- Helló! - Egy férfias hang szólalt meg. - Elvigyelek? - kérdezi. Ekkor ismét egy nagy puffként érint, a sokk, mikor kinéz az ablakon, Adam. <i>Uram isten! </i><br />
Nem birok megszólalni sem. - Sz...ia..- hangom halk, és akadozott, nemis biztos, hogy meghallotta.<br />
<a href="http://31.media.tumblr.com/261282fc1e1ef2ceb504856a71bbcdff/tumblr_mtiu5idOcl1s18kelo1_250.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="Képtalálat a következőre: „sexy boy of car gif”" border="0" src="https://31.media.tumblr.com/261282fc1e1ef2ceb504856a71bbcdff/tumblr_mtiu5idOcl1s18kelo1_250.gif" /></a>- Ülj be! - kiszáll az autóból, majd kinyitja nekem. Kedves gesztus, de nem vagyok benne biztos, hogy be kellene ülnöm mellé.<br />
- Nyugi, nem akarlak elrabolni!- nevet. De édes. Kissé még bizonytalanul állók előtte, - közben ő szemeivel mutatja üljek nyugodtan be- sóhajtok, majd beleegyezek és beülök. Becsukja előttem az ajtót, és a sofőr ülésre ül.<br />
- Hova vigyelek? - nézz rám csillogó kék szemeivel és az édes mosolyával. Már most levett a lábamról.<br />
- Edges Street 34.- mondom, s a gázra tapos. Hát remélem minden rendben lesz! </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
----------------------------------------------------------------------------------------<br />
Sziasztok! Sajnálom (!!!) a kis elcsúszást, de sok volt a suli. Doga-doga hátán, és egyszerűen nem volt időm befejezni a végét, csak most! Remélem, azért, nem haragszotok! A következő rész fogalmam sincs mikor jön, de igyekszek!:// Sok puszi! Most már pipálni is lehet! Várom a véleményeteket is! :))<br />
Puszii: Betty<br />
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
M.B.K.http://www.blogger.com/profile/09815591150736492842noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6242183635913482301.post-62656162452869989322016-09-19T04:39:00.000-07:002017-03-20T09:06:39.701-07:00Kék szempár 01.- Fejezet - Az ismeretlen <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiKQQaCtfOYC9pdrp0_E-7V0TZfY2w0CUOBapC5dNQ1kZWvKXzLldjHy0QBYg4_g5OanLe28X5LhILQw_dhcxgYDCXbl99QU_YgA-kbYmrMPA7GMyXtVfJFZ6lDANSNtGe644UgjY2Ucnf/s1600/AZISMERETLEN.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="100" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiKQQaCtfOYC9pdrp0_E-7V0TZfY2w0CUOBapC5dNQ1kZWvKXzLldjHy0QBYg4_g5OanLe28X5LhILQw_dhcxgYDCXbl99QU_YgA-kbYmrMPA7GMyXtVfJFZ6lDANSNtGe644UgjY2Ucnf/s400/AZISMERETLEN.PNG" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ7ff5IRgi4jRlxawrThkPjeHNGkoz5ye_nfLN3zDmMkQwYgoPrPTvS18q1WNXGE1WA4iO6ZqyI363e8Atyugupkqc7quPLfKiDXrrQ23BPaJnKPB7nQmjk1tx1pPtBUJFgkaSMxTTx6bT/s1600/CAROL%25C3%258DN.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ7ff5IRgi4jRlxawrThkPjeHNGkoz5ye_nfLN3zDmMkQwYgoPrPTvS18q1WNXGE1WA4iO6ZqyI363e8Atyugupkqc7quPLfKiDXrrQ23BPaJnKPB7nQmjk1tx1pPtBUJFgkaSMxTTx6bT/s200/CAROL%25C3%258DN.PNG" width="200" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<i><span style="color: #666666; font-family: "times" , "times new roman" , serif; font-size: x-large;"><b><u><br /></u></b></span></i></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb3VVCMT0e_m3fjNw1TsIU8G-eHC835prPjeEnp5f2bzgxqPp8S5iByQG7PyDGznhLqzDQZAFVlN38TjAAv5B52BeDln-hOXBzExV-8MN22cGB9GiBhD3BfIlE9mJ4cHQC-E8N4PNV_Tgk/s1600/suli.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="148" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb3VVCMT0e_m3fjNw1TsIU8G-eHC835prPjeEnp5f2bzgxqPp8S5iByQG7PyDGznhLqzDQZAFVlN38TjAAv5B52BeDln-hOXBzExV-8MN22cGB9GiBhD3BfIlE9mJ4cHQC-E8N4PNV_Tgk/s320/suli.png" width="320" /></a><i>" - Tudod, mi a véleményem az új fiúkról...Úgyhogy hagyjuk is. - zárom le röviden a témát. - Menjünk! - mondom ki kerek perec, s a termünk felé indulunk. "</i></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-large;">C</span>sendbe, a könyvemet szorongatva, kullogtam barátnőm mellett. A termünkbe bementünk, majd helyet foglaltunk szokásos helyünkön. Én az ablak mellé, Katy pedig mellém. A könyvemet leteszem az asztalra, és körülnézek az osztályon. Drake és Sophia egymás karjaiba voltak.<br />
- Fúj...-fintorogva elfordultam onnan. Drake egy beképzelt srác, az összes csaj oda van érte, köztük én is oda voltam, de már nem. Jól kiismertem, és dobtam. Igen, igen...jártam vele...Sajnos. Sophia. Mit is mondhatnék róla?!? Ja...igen...Szőke hajú, karcsú, és a szülei gazdagok, és ezt ki is használja. Mindennap más táskával jön suliba, és egy csomó ruhát megvásáról. Ő az a tipikus pláza cica, a barátnőivel együtt, Sarah-val és Monica-val. Előre néztem, ahol a fiúk voltak és dumáltak kettő asztalral arrébb. Nick, Jone és James. Ők hárman az osztályba a legnormálisabbak. Nem sokan vagyunk az osztályba, maximum húszan. Vannak stréberek, csaj bandák és a menők. Minket egyik csapatba se sorolnánk. Nem vagyunk se menők, se okosak, de főleg nem menők. Távol maradunk mindentől, és mindenkitől. Mi el vagyunk így, ahogy azt megszoktuk. Becsengettek. A tanár belépet a terembe, és csendet kiáltott. Mindenki elment a helyére, majd jelentés után leültünk. </div>
<div style="text-align: justify;">
- Gyerekek, nyissátok ki a könyvet a 112 oldalon! - utasította Mr.Grek.<br />
- Olvassátok el, majd dolgozzátok ki. Óra végén beszedem! - mondja, s leül a székébe, figyelmezve minket, hogy dolgozunk e. Neki is kezdek a munkának, majd a jegyzetelésnek is. Leíróm a fontosabb dolgokat, és mosolyogva ki is viszem a tanárnak. Kicsit meglepődve megvizsgálja, - a több mint, egy oldalas írásom,- majd heves bólogatással jelzi, hogy megfelel a számára. Büszkén, mosolyogva, vissza sétálok a helyemre, s megvárom még azt a bő tíz percet, mire kicsengetnek. Katy még a könyvébe bújva elemzi ki a dolgokat.<br />
- Psz..- szólítom meg. Rám néz. - Segítsek?- kérdezem, mosolyogva. Ő csak hálásan bólint. Elkérem a könyvét, majd kijelölők belőle pár dolgot. Mosolyogva megköszöni, mikor vissza adom.<br />
<br />
Épp, hogy vissza jöttem a suliba, máris undorodom az egésztől. Nem elég, hogy, nap mint nap, Drake és Sophia fejét kell néznem, de még a tanárok is kicsesznek velünk. Mr.Grek. még jó fej volt velünk,-mint mindig,- de Mrs.Ches már kevésbé. Egy öt oldalas esszét kell össze írnunk holnapra. Szerencsére csoportba kell dolgozni, de még azt sem tudjuk, miből vagy kiről írjunk. Tiszta szerencsétlenség az egész. Kissé mérgesen, ledobtam a táskám az udvaron lévő lelátóra, s nézni kezdtem a Lakros csapatot.<br />
- Sosem értettem a lakrost - vonta meg a vállát Katy, és leharapott egy darabot a perecéből.<br />
- Én sem nagyon - feleltem. A lakros népszerű, a kockákon és nyomikon kívül minden fiú a suli lakroscsapatába akart bekerülni. A múlt évben elballagott tizenkettedik osztály után hat hely volt a lakroscsapatban, plusz három a cseréknek, így összesen kilenc embert választottak be. A két tizedikes osztályból tőlünk természetesen James, Jone, Nick és Erick jelentkezett, a másik osztályból, öten! És akkor még a többi évfolyam diákjait nem is említettem, akiknek az elmúlt években nem sikerült bekerülni, és újrapróbálkoznak. A fiúk nagyon ügyesek voltak, és a meccs végére meg is nyertük 12-7-re a másik csapatott. Most következtek a tizenegyedikesek. Mivel, lyukas óránk volt, - hála Mrs. Waitnek, hogy nem jött iskolába,- ezért úgy döntöttünk, hogy megnézzük a tizenegyedikeseket is.<br />
- Ahogy látom, két új embert válogattak be a csapatba.- fordulok Katy-hez, mikor észre veszem a két ismeretlen embert a pályán.<br />
- Ó...igen! Ahogy mondtam, új srác jött a suliba!- mosolyodott el. - A tizenkettedikes mezben Henry van, a huszonötösbe, pedig Adam, az új srác. Nem rég költöztek ide a szüleivel. Nem messze lakik tőlünk.- mondja könnyedén. Meglepődve bólogattok, majd a tekintettem ismét a pályán lévő huszonötösmezű fiúra szentelem. Szőke haja, kiemelte arca formáját, ami még vonzóbbá tette, a izmos külsejét. Egy pár percig csodával bámultam őt, de ez pillanat nem tartott sokáig. Katy észre vette, hogy őt nézzem.<br />
- Mondtam, hogy tetszeni fog!- mosolyog. A fiú abban a pillanatba rám nézet, - mintha tudta volna, hogy róla beszélünk, - és száz wattos mosolyt küldőt felém, amitől én teljesen elolvadtam.<br />
<br />
<br />
--------------------------------------------------------------------------------------<br />
<br />
Sziasztok! Meg is hoztam az első részt! Remélem tetszeni fog, és nem sikerült unalmasra írnom!:))<br />
<span style="color: #cc0000;">Ismét várom a véleményeket!</span> És NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM a +4 olvasót!!!! Imádlak titeket! Sok-sok puszi: Betty<br />
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
</div>
M.B.K.http://www.blogger.com/profile/09815591150736492842noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6242183635913482301.post-5039833767468519332016-09-10T03:22:00.000-07:002017-02-02T08:13:43.088-08:00Kék szempár 00.- Prológus <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Sziasztok!! WOOWW...El sem hiszem, hogy már 4 RENDSZERES OLVASÓM VAN!!! pedig, még csak a történetről írtam ki egy kis szösszenetet. KÖSZÖNÖM! Nagyon sokat jelent nekem, hogy érdekel titeket a sztori és remélem, hogy ennél többen is leszünk, és, hogy nem fogtok bennem csalódni!<br />
Nem is húzom tovább a szót, itt is lenne a prológus:<br />
SOK-SOK puszii:Betty<br />
<i><b><span style="color: #cc0000;">Ui: Kérlek, írjátok le a véleményeteket!:) </span></b></i><br />
<i><b><span style="color: #cc0000;"><br /></span></b></i>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEials1qNwMImZkTMFppil5hZLv6-kO5pr7U3ZhtkssuuSyKeX33P6mqpDT9Wsu6uTmzFte2kTOH6L2ASSVjDU-MGlHXsc4H_qSvlauiz2TbslHYAkGh3i1aJNTVnqfoJkAZWa6X96s07wfB/s1600/CAROL%25C3%258DN.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="66" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEials1qNwMImZkTMFppil5hZLv6-kO5pr7U3ZhtkssuuSyKeX33P6mqpDT9Wsu6uTmzFte2kTOH6L2ASSVjDU-MGlHXsc4H_qSvlauiz2TbslHYAkGh3i1aJNTVnqfoJkAZWa6X96s07wfB/s200/CAROL%25C3%258DN.PNG" width="200" /></a></div>
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEixcvu_fkknER8UdMhzWGBXjlZykufwWqdUdRc_l6dVjljoRJ0GIzzEwEtZehwT1OobkbAg1bgo4qoY-X10kLQwTHL9_RuskCeXJds-y63Wz3PLxRLGF-ORTfObOSt6VjiEd1kWDllTEAmVz_UCbBOulp53xCdyj_2aLjeE_A=" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://24.media.tumblr.com/tumblr_m3i2vjFGX21qdyxtgo1_250.gif" /></a><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: x-large;">N</span>em tudom, hogy anyám miért ragaszkodott ahhoz, hogy elvigyen a suliba autóval, amikor csak húsz percre van innen. Könnyedén eltudtam volna menni az iskolai busszal, mint mindig. Meglepő módon egész autóút alatt nem beszéltünk. A zenelejátszó halkan szólt, pihentetett. A fejemet az ablaknak döntöttem és megcsodáltam a pálmafákat, és a járdákon díszítő bokrokat. Mielőtt megláttam a feliratot: Mississippi Szakiskola és Gimnázium. Nagyot sóhajtva, adtam anyámnak egy puszit az arcára, majd a kocsiból kipattanva, köszöntöttem legjobb barátnőmet, Katy-t.<br />
<div style="text-align: justify;">
- Milyen volt az őszi szünet? - kérdezi nagy mosollyal az arcán Katy.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Szokásos, tudod. Meglátogattuk a rokonokat.- rántottam egy kis mosolyt az arcomra. - És neked? Mi ez a nagy happy hirtelen? - nevetem el magam. Tudni illik Katy nem mindig az a nagyon vidám lány, csak akkor örül igazan, ha valami izgalmas dolog történik.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Képzeld! Nem fogod elhinni mi történt! - kezd el mesélni, amit nagy pillantásokkal figyelek.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Éppen megyek haza szünet előtt, és ki jön velem szembe?!? Christian! Érted?!? Christian! - olvadozik össze-vissza. Én csak nagyokat nevetek viselkedésén.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Na és mi történt? - kérdezem, mikor már látom kicsit megnyugodott.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Először nem hittem a szememnek, aztán gyorsan kapcsoltam, és már csak arra eszméltem, hogy a nevét kiáltom és a földre terítem.- miközben barátnőm nagyban mesél, a szekrényemhez lépek, és kiveszem a szekrényemből a Biológia könyvem.</div>
<div style="text-align: justify;">
- ...és..és..és..annyira örültem neki! Huú...azt el se tudod képzelni. - ámuldozik, én ezen ismét nevetek. Jó újra látni ilyen boldognak. Ilyenkor még nekem is jobb lesz a kedvem.</div>
<div style="text-align: justify;">
Egyébként Katy és Christian unokatestvérek és évente kétszer látják egymást. Sajnos. Így meglehet érteni, hogy ennyire örül Chrisnek. Imádják egymást.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Nem is meséltem még! - jut eszébe valami. Én csak furcsán rá pillantok.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Egy új srác jött a suliba!- mosolyog el ördögien, széles vigyorral.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Jólvan...-vonom meg a vállam lazán.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Nem is örülsz?!?- rázza meg a vállam.</div>
<div style="text-align: justify;">
- Tudod, mi a véleményem az új fiúkról...Úgyhogy hagyjuk is. - zárom le röviden a témát. - Menjünk! - mondom ki kerek perec, s a termünk felé indulunk.</div>
</div>
</div>
<!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F24.media.tumblr.com%2Ftumblr_m3i2vjFGX21qdyxtgo1_250.gif&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEixcvu_fkknER8UdMhzWGBXjlZykufwWqdUdRc_l6dVjljoRJ0GIzzEwEtZehwT1OobkbAg1bgo4qoY-X10kLQwTHL9_RuskCeXJds-y63Wz3PLxRLGF-ORTfObOSt6VjiEd1kWDllTEAmVz_UCbBOulp53xCdyj_2aLjeE_A=" --><!-- Blogger automated replacement: "https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEixcvu_fkknER8UdMhzWGBXjlZykufwWqdUdRc_l6dVjljoRJ0GIzzEwEtZehwT1OobkbAg1bgo4qoY-X10kLQwTHL9_RuskCeXJds-y63Wz3PLxRLGF-ORTfObOSt6VjiEd1kWDllTEAmVz_UCbBOulp53xCdyj_2aLjeE_A=" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEixcvu_fkknER8UdMhzWGBXjlZykufwWqdUdRc_l6dVjljoRJ0GIzzEwEtZehwT1OobkbAg1bgo4qoY-X10kLQwTHL9_RuskCeXJds-y63Wz3PLxRLGF-ORTfObOSt6VjiEd1kWDllTEAmVz_UCbBOulp53xCdyj_2aLjeE_A=" -->M.B.K.http://www.blogger.com/profile/09815591150736492842noreply@blogger.com1