2017. február 2., csütörtök

Kék szempár 06.- Fejezet - Esze veszet este


Képtalálat a következőre: „nick bateman gif”

"Két sarokra voltam, mikor észre vettem valaki a házunk előtt parkol. Fura. Nem várunk senkit. Lehet Adam az és azért jött, hogy meglepjen? – gondolkozok el. Izgatottan és kíváncsiság teljesen tettem meg még azt a pár lépést haza. A srác háttal volt. 
- Segíthetek? – kérdezem. Ekkor megfordult. 
- Daniel? - nézek döbbent arccal az előttem álló férfira."


- Hello, kislány! - jön oda hozzám, és karjaiba zár. 
- Szia. - ölelem meg jó szorosan. - Rég láttalak! - tekintek fel rá, mosolyogva. 
- Én is téged! - mosolyodik el. 
- Gyere be! - megyek a bejárati ajtóhoz, majd előkeresem a lakás kulcsot és bemegyünk. A kanapén foglalunk helyet. 
- Mi újság, Dani? 
- Minden rendben van! Most egy ügyön dolgozunk, a társaimmal. - mondja. 
- Aha. - bólogatok. 
- És veled, drága? 
- Itt is minden oké. - mosolygok. - A suli is egész jól megy. - folytatom. Dani csak bólint egyetértve. 
- Itt lakok a közelben. Ha szeretnél, bármikor megtalálsz ott, gyere nyugodtan, és ha bármi baj lenne, csak szólj! - kacsint rám.  
- Rendben, megyek! 
- Ha nem bánod most megyek, mert még 1-2 dolgot el kell intéznem. Később még szerintem benézek. - pillant órájára és feláll a kanapéról. 
- Rendben! - ölelem át. 
- Szia, prücsök! - simogatja meg a hajam. Ki kísérem, adok még neki két puszit, majd integetve búcsúzom el tőle, mikor autójával elmegy a házunk előtt. Becsukom az ajtót, majd a konyhába megyek megebédelni. Kiveszem a hűtőből a tegnapi bolognait, majd a mikróba berakva melegítem meg. Mikor kész, a napaliba megyek és tv társaságába, megebédelek.


***

Este fél 12 van és én még mindig nem alszok. Egyszerűen nem vagyok álmos. Mindenen kattog az agyam, csak azon nem, hogy aludjak.  A sötét szobám falát nézzem, forgolodok. Érzem, hogy szemeim leragadnak, de egyszerűen nem jön az álom a szememre. Csak a falat nézem. Egy idő után csak el alszok. 
Hat-negyvenötperckor keltem fel, megdörzsöltem szemeimet, majd a lépcsőn lemenve foglaltam el a fürdőt. Össze készülődtem, felöltőztem. A táskámba bepakoltam az aznapi tantárgyakat. A mikróba beraktam a kedvenc kávés csészémet, majd mikor fel melegedett a víz, a kávém felé nyúltam és beleszórtam a felét és édesítőt raktam bele. Összekevertem, majd leültem a konyha asztalhoz meginni. Mikor végeztem a mosogatóba tettem, felvettem a cipőm, kabátom, sálamat, majd a táskámat is és elindultam Katy-vel a buszmegállóba. A suliba hatalmas hangzavar rázta meg a tantermeket, érdeklődve figyeltük az eseményeket, hogy miről is lehet szó éppenséggel. Kiderült, hogy egy hatalmas bulit szerveznek, a Brighet Street 43-ba és, hogy senki se hagyja ki, ezt a hatalmas bulit, mert mindenki ott lesz. Natalie egyből oda is jött hozzánk. 
- Csajok! Ugye jöttök a bulira? - kérdezni izgatottan. 
- Katy? - fordulok legjobb lb-m felé. 
- Hát nem is tudom...- gondolkodik el. 
- Na! Jó lesz! Gyere már! - fogja meg Natalie a kezét. 
- Rendben! - egyezik bele végül. Érzem, remek este ígérkezik. 

***

Mindenki a buliról beszélt egész nap. Be sem állt a szánk. Nagy szünet volt, és szokásosan a pályára mentünk, hogy megnézzük az aznapi meccset. A kedvenc helyünkön foglaltunk helyt. A tizedikesek a tizenegyedikesekkel ellen, ismét. Szoros mérközés volt, az már biztos. Adam-ot figyeltem. Mikor fel jött a pályára, fel nézet rám, de egyből el is vette rólam a tekintettét. Furcsa, eddig mindig mosolyog és integet nekem. Különösen nem zavartattam magam ezzel, biztos volt oka rá, vagy valami. Majd meccs után megkérdezem. Pár másodperc van hátra. 3, 2, 1, és gól! Mindenki éljenez a stadionnál. Megnyertük! Katy-vel örömünkbe, megöleltük egymást és ugráltunk. Egy pillanatra balra néztem, hogy lássam Adamot. Megvan. Oda rohantam hozzá. 
- Adam! - szólítom meg, aki éppen az öltöző felé megy. Meg sem fordul.
- Adam! - szólítom meg ismét. - Adam. - Hátra néz, de rám sem hederít megy tovább. Mi a fasz baja van?! Utána futok és megfogom a karját, hogy figyeljen rám. 
- Mi a bajod? - támadom le.
- Semmi! Hagyjál! - mondja dühösen, és gorombán. Most ez szíven ütött. Nem az, hogy hagyjam, hanem az, ahogy mondja. 
- Mi a fészkes fenne ütött beléd? 
- Semmi! Most nincs hozzád hangulatom! - köpi a szavakat felém, s ismét szíven üt a mondata. Mintha, egy késsel szúrná meg, újra és újra. Nem bírom. 
- Fasz! - dühöngök és elfutok onnan.
- Mi a baj, Carly? - fut oda hozzám Katy.
- Adam. - fúrom a fejemet vállába.
- Mit csinált az a rohadék?
- M..meg akar..tam kérdezni tőle, hogy... mi a baja, hogy ilyen rossz kedvű, és elküldőt, hogy... most nincs hozzám kedve. - szipogom.
- Jaj, kicsi lány. - ölel át szorosan. - Szeretnéd, hogy inkább este tartsunk egy filmes estét, csak mi ketten. - fogja meg az arcom és bele néz a szemembe.
- Nem kell, inkább menjünk bulizni! - mosolyodok el.

***

House Party GIF by Interscope Records - Find & Share on GIPHYMindent láttam a sötétben, izzadt testeket, ostoba tánc hozzá, hangos zene, amely lassan kezd nekem fejfájást okozni. Nem voltam benne biztos, kinek a  házában voltunk, teljesen egyedül. Natalie ott hagyott, azt mondta nekem, hogy vissza fog jönni, de nem. Hiba volt idejönnöm. Igaza volt Katy-nek. Azt hittem, hogy ártatlan, de ez az egész csak egy álca volt. Ő valójában más. Egy lány vagy fiú - nem tudtam megmondani -, a kezembe nyomott egy italt. Nem érzem azt, hogy igyak, de ki a fenét érdekel. Most ezt kell nekem, hogy le nyugodjak egy kicsikét. Lenyeltem az anyagot, égette a torkomat, nem volt túl jó, úgy hogy nem kellet több.
- Mi a fene? - ordítottam, ahogy éreztem a hideg folyadékot egész ruhámon.
- Te fasz! - ordítottam újra dühösen a tényen, hogy kiömlött ital rám borult. 
- Nedves lett a pólóm, te fasz!
- Van hogy befolyásolnak a lányok -nevetett, vissza fordult a barátaihoz, mintha nem történt volna semmi sem. Ez egy brit fiú volt? Az arcom vörös lett, a durva és nem helyén való megjegyzése miatt. Meg kerestem a táncoló tömeg mellett egy fürdőszobát. 
Natalie, Nate-el sétáltak  ki az ajtón, mintha semmi sem történt volna, félmeztelenül a folyóson egy másik üres szobát kerestek, nevetve figyeltem, hogy milyen kétségbeejtők voltak  és milyen furcsán néztek rájuk. Bementem a fürdőszobába, próbáltam letörölni a nedves italt, amely egész ingemet átáztatta. Hallottam néhány csapkodás az ajtón, nem törődtem vele, aztán gondoltam, hogy csak néhány iszákos szórakozik. 
- Nyisd ki a kibaszott ajtót! - dörömbölt még jobban. 
Ugrottam egy nagyot, és rohantam, hogy feltartsam az ajtót. Persze. Ez volt az a fasz, aki kiöntötte rám az italát. Nem tudtam, hogy néztem az arcát a földszinten, de ő tényleg nagyon vonzó, a hajára simult egy amerikai zászlós kendő, és egy szakadt fél ujjatlan kockás inget viselt, a fenébe. 
- Tetszik, amit látsz, babe? - mosolygott felfedve a két gödröcskéit.
Lassan beleborzongottam. Folyton közelebb lépett, tudtam szinte érzem a lélegzetet az arcomon. Amikor már azt hittem hogy megcsókol, lehajolt.
- Tudtál pisilni? - Össze szorult a gyomrom. Annyira zavarba jöttem. Kifutottam a fürdőszobából, és le a lépcsőn. Azt akartam, hogy hagyjon most! Natalie nem hiányzik nekem. Azon kaptam magam, hogy a  járdán álló srác énekelt egy ismerős dalt. Nem foglalkoztam vele, haza rohantam, amilyen gyorsan csak tudtam. Bementem kimerülten, bezártam az ajtót magam mögött. Levettem a még nedves ruhát, és felhúztam a pizsomámat. Gondolataim a britfiún jártak aki leöntött. Nem tudtam aludni, szerettem volna pofon vágni, vonzó egy fasz. A telefon világít, csengő visszataszítóan hangosan ébresztett fel. Megnéztem. Daniel hívott. Nem tudtam, hogy miért hívott engem ilyenkor, mégis fel kellett vennem.
- Hé, húgi - mondta egy vidám hang.
- Mit akarsz? - feleltem bosszúsan tudva, hogy valószínűleg szüksége van valamire.
- Nos, valaki felébredt - nevet.
- Haha, nagyon vicces, mond mit akarsz Daniel.
- Sem...- abbahagyta. - Jól csak azt akartam, hogy figyelmeztesselek  néhány barátom azt mondta, hogy látott téged Rickkel a bulin. Veszélyes egy srác, vigyázz vele!
- Oh nézd meg, hogy az én nagy tesóm, hogy félt. - ugratom.
- Komolyan Carly, ezek az emberek szélhámosak! - hangja komoly volt, aranyos volt, hogy ő aggódik értem, de  tudtam magamra vigyázni.
- Oké, mondd.
- A nevük Harold, - lihegtem, mielőtt befejezhette volna. - MI!? Azt válaszolta, hogy fél, hogy történik valami velem.
- OH nem is érem - hazudtam.
- Uh ok, ahogy mondtam, Harold, Rick, Jarold, Brice és Mike - leestem az ágyról amikor hallottam a két ismert nevet, Harold és Brice-on kívül. Kell, hogy legyen valami magyarázat.
- Az a Brice gyerek ír és a többi angol, Carol vigyázz velük, hallottam egy csomó rosszat róluk, és ők nem az a fajta emberek, akik azt szeretnék, hogy lógj velük! - figyelmeztetett.
-Oké, köszönöm! - Letettem mielőtt bármit mondhatott volna. Mire gondolt, hogy  hallott egy csomó rosszat róluk. Brace és Harold nem  úgy tűnik, mintha nagy emberek lennének, nem vagyok biztos benne, hogy a többi nem az. Annyira zavaros minden, de túl fáradt voltam bármire is gondolni.
Becsuktam a szemem, újra. Ekkor volt 11:30, de péntek volt, így nem kellet korán fel kelnem a suli végett. Úgyhogy nincs mit tanulni még. Azt hittem, hogy egy kicsit tudok még aludni, de hangos lépteket  hallottam a folyosón. A nagy léptekkel tette meg az utat, az ajtómig, és az a személy, bevágta az ajtót, kiugrottam az ágyból.
- Nyisd ki az átkozott ajtót Carly!
Egyszer hallottam a hangsúlyt, tudtam, hogy ki volt az.

---------------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok! Itt is lennék az új résszel! Remélem teszik! Véleményeteket várom! Puszi! Betty