" - Tudod, mi a véleményem az új fiúkról...Úgyhogy hagyjuk is. - zárom le röviden a témát. - Menjünk! - mondom ki kerek perec, s a termünk felé indulunk. "
Csendbe, a könyvemet szorongatva, kullogtam barátnőm mellett. A termünkbe bementünk, majd helyet foglaltunk szokásos helyünkön. Én az ablak mellé, Katy pedig mellém. A könyvemet leteszem az asztalra, és körülnézek az osztályon. Drake és Sophia egymás karjaiba voltak.
- Fúj...-fintorogva elfordultam onnan. Drake egy beképzelt srác, az összes csaj oda van érte, köztük én is oda voltam, de már nem. Jól kiismertem, és dobtam. Igen, igen...jártam vele...Sajnos. Sophia. Mit is mondhatnék róla?!? Ja...igen...Szőke hajú, karcsú, és a szülei gazdagok, és ezt ki is használja. Mindennap más táskával jön suliba, és egy csomó ruhát megvásáról. Ő az a tipikus pláza cica, a barátnőivel együtt, Sarah-val és Monica-val. Előre néztem, ahol a fiúk voltak és dumáltak kettő asztalral arrébb. Nick, Jone és James. Ők hárman az osztályba a legnormálisabbak. Nem sokan vagyunk az osztályba, maximum húszan. Vannak stréberek, csaj bandák és a menők. Minket egyik csapatba se sorolnánk. Nem vagyunk se menők, se okosak, de főleg nem menők. Távol maradunk mindentől, és mindenkitől. Mi el vagyunk így, ahogy azt megszoktuk. Becsengettek. A tanár belépet a terembe, és csendet kiáltott. Mindenki elment a helyére, majd jelentés után leültünk.
- Fúj...-fintorogva elfordultam onnan. Drake egy beképzelt srác, az összes csaj oda van érte, köztük én is oda voltam, de már nem. Jól kiismertem, és dobtam. Igen, igen...jártam vele...Sajnos. Sophia. Mit is mondhatnék róla?!? Ja...igen...Szőke hajú, karcsú, és a szülei gazdagok, és ezt ki is használja. Mindennap más táskával jön suliba, és egy csomó ruhát megvásáról. Ő az a tipikus pláza cica, a barátnőivel együtt, Sarah-val és Monica-val. Előre néztem, ahol a fiúk voltak és dumáltak kettő asztalral arrébb. Nick, Jone és James. Ők hárman az osztályba a legnormálisabbak. Nem sokan vagyunk az osztályba, maximum húszan. Vannak stréberek, csaj bandák és a menők. Minket egyik csapatba se sorolnánk. Nem vagyunk se menők, se okosak, de főleg nem menők. Távol maradunk mindentől, és mindenkitől. Mi el vagyunk így, ahogy azt megszoktuk. Becsengettek. A tanár belépet a terembe, és csendet kiáltott. Mindenki elment a helyére, majd jelentés után leültünk.
- Gyerekek, nyissátok ki a könyvet a 112 oldalon! - utasította Mr.Grek.
- Olvassátok el, majd dolgozzátok ki. Óra végén beszedem! - mondja, s leül a székébe, figyelmezve minket, hogy dolgozunk e. Neki is kezdek a munkának, majd a jegyzetelésnek is. Leíróm a fontosabb dolgokat, és mosolyogva ki is viszem a tanárnak. Kicsit meglepődve megvizsgálja, - a több mint, egy oldalas írásom,- majd heves bólogatással jelzi, hogy megfelel a számára. Büszkén, mosolyogva, vissza sétálok a helyemre, s megvárom még azt a bő tíz percet, mire kicsengetnek. Katy még a könyvébe bújva elemzi ki a dolgokat.
- Psz..- szólítom meg. Rám néz. - Segítsek?- kérdezem, mosolyogva. Ő csak hálásan bólint. Elkérem a könyvét, majd kijelölők belőle pár dolgot. Mosolyogva megköszöni, mikor vissza adom.
Épp, hogy vissza jöttem a suliba, máris undorodom az egésztől. Nem elég, hogy, nap mint nap, Drake és Sophia fejét kell néznem, de még a tanárok is kicsesznek velünk. Mr.Grek. még jó fej volt velünk,-mint mindig,- de Mrs.Ches már kevésbé. Egy öt oldalas esszét kell össze írnunk holnapra. Szerencsére csoportba kell dolgozni, de még azt sem tudjuk, miből vagy kiről írjunk. Tiszta szerencsétlenség az egész. Kissé mérgesen, ledobtam a táskám az udvaron lévő lelátóra, s nézni kezdtem a Lakros csapatot.
- Sosem értettem a lakrost - vonta meg a vállát Katy, és leharapott egy darabot a perecéből.
- Én sem nagyon - feleltem. A lakros népszerű, a kockákon és nyomikon kívül minden fiú a suli lakroscsapatába akart bekerülni. A múlt évben elballagott tizenkettedik osztály után hat hely volt a lakroscsapatban, plusz három a cseréknek, így összesen kilenc embert választottak be. A két tizedikes osztályból tőlünk természetesen James, Jone, Nick és Erick jelentkezett, a másik osztályból, öten! És akkor még a többi évfolyam diákjait nem is említettem, akiknek az elmúlt években nem sikerült bekerülni, és újrapróbálkoznak. A fiúk nagyon ügyesek voltak, és a meccs végére meg is nyertük 12-7-re a másik csapatott. Most következtek a tizenegyedikesek. Mivel, lyukas óránk volt, - hála Mrs. Waitnek, hogy nem jött iskolába,- ezért úgy döntöttünk, hogy megnézzük a tizenegyedikeseket is.
- Ahogy látom, két új embert válogattak be a csapatba.- fordulok Katy-hez, mikor észre veszem a két ismeretlen embert a pályán.
- Ó...igen! Ahogy mondtam, új srác jött a suliba!- mosolyodott el. - A tizenkettedikes mezben Henry van, a huszonötösbe, pedig Adam, az új srác. Nem rég költöztek ide a szüleivel. Nem messze lakik tőlünk.- mondja könnyedén. Meglepődve bólogattok, majd a tekintettem ismét a pályán lévő huszonötösmezű fiúra szentelem. Szőke haja, kiemelte arca formáját, ami még vonzóbbá tette, a izmos külsejét. Egy pár percig csodával bámultam őt, de ez pillanat nem tartott sokáig. Katy észre vette, hogy őt nézzem.
- Mondtam, hogy tetszeni fog!- mosolyog. A fiú abban a pillanatba rám nézet, - mintha tudta volna, hogy róla beszélünk, - és száz wattos mosolyt küldőt felém, amitől én teljesen elolvadtam.
--------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok! Meg is hoztam az első részt! Remélem tetszeni fog, és nem sikerült unalmasra írnom!:))
Ismét várom a véleményeket! És NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM a +4 olvasót!!!! Imádlak titeket! Sok-sok puszi: Betty
- Olvassátok el, majd dolgozzátok ki. Óra végén beszedem! - mondja, s leül a székébe, figyelmezve minket, hogy dolgozunk e. Neki is kezdek a munkának, majd a jegyzetelésnek is. Leíróm a fontosabb dolgokat, és mosolyogva ki is viszem a tanárnak. Kicsit meglepődve megvizsgálja, - a több mint, egy oldalas írásom,- majd heves bólogatással jelzi, hogy megfelel a számára. Büszkén, mosolyogva, vissza sétálok a helyemre, s megvárom még azt a bő tíz percet, mire kicsengetnek. Katy még a könyvébe bújva elemzi ki a dolgokat.
- Psz..- szólítom meg. Rám néz. - Segítsek?- kérdezem, mosolyogva. Ő csak hálásan bólint. Elkérem a könyvét, majd kijelölők belőle pár dolgot. Mosolyogva megköszöni, mikor vissza adom.
Épp, hogy vissza jöttem a suliba, máris undorodom az egésztől. Nem elég, hogy, nap mint nap, Drake és Sophia fejét kell néznem, de még a tanárok is kicsesznek velünk. Mr.Grek. még jó fej volt velünk,-mint mindig,- de Mrs.Ches már kevésbé. Egy öt oldalas esszét kell össze írnunk holnapra. Szerencsére csoportba kell dolgozni, de még azt sem tudjuk, miből vagy kiről írjunk. Tiszta szerencsétlenség az egész. Kissé mérgesen, ledobtam a táskám az udvaron lévő lelátóra, s nézni kezdtem a Lakros csapatot.
- Sosem értettem a lakrost - vonta meg a vállát Katy, és leharapott egy darabot a perecéből.
- Én sem nagyon - feleltem. A lakros népszerű, a kockákon és nyomikon kívül minden fiú a suli lakroscsapatába akart bekerülni. A múlt évben elballagott tizenkettedik osztály után hat hely volt a lakroscsapatban, plusz három a cseréknek, így összesen kilenc embert választottak be. A két tizedikes osztályból tőlünk természetesen James, Jone, Nick és Erick jelentkezett, a másik osztályból, öten! És akkor még a többi évfolyam diákjait nem is említettem, akiknek az elmúlt években nem sikerült bekerülni, és újrapróbálkoznak. A fiúk nagyon ügyesek voltak, és a meccs végére meg is nyertük 12-7-re a másik csapatott. Most következtek a tizenegyedikesek. Mivel, lyukas óránk volt, - hála Mrs. Waitnek, hogy nem jött iskolába,- ezért úgy döntöttünk, hogy megnézzük a tizenegyedikeseket is.
- Ahogy látom, két új embert válogattak be a csapatba.- fordulok Katy-hez, mikor észre veszem a két ismeretlen embert a pályán.
- Ó...igen! Ahogy mondtam, új srác jött a suliba!- mosolyodott el. - A tizenkettedikes mezben Henry van, a huszonötösbe, pedig Adam, az új srác. Nem rég költöztek ide a szüleivel. Nem messze lakik tőlünk.- mondja könnyedén. Meglepődve bólogattok, majd a tekintettem ismét a pályán lévő huszonötösmezű fiúra szentelem. Szőke haja, kiemelte arca formáját, ami még vonzóbbá tette, a izmos külsejét. Egy pár percig csodával bámultam őt, de ez pillanat nem tartott sokáig. Katy észre vette, hogy őt nézzem.
- Mondtam, hogy tetszeni fog!- mosolyog. A fiú abban a pillanatba rám nézet, - mintha tudta volna, hogy róla beszélünk, - és száz wattos mosolyt küldőt felém, amitől én teljesen elolvadtam.
--------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok! Meg is hoztam az első részt! Remélem tetszeni fog, és nem sikerült unalmasra írnom!:))
Ismét várom a véleményeket! És NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM a +4 olvasót!!!! Imádlak titeket! Sok-sok puszi: Betty
